Nyitókép: SITA
A sport népszerűsítésén vagy a régió vonzóbbá tételén túl az olimpiai játékok negatív környezeti, pénzügyi és társadalmi következményekkel is járnak. A sportpályák építése veszélyezteti a környezetet, gyakran a helyi lakosok kitelepítésére van hozzá szükség, a játékok szervezésével járó pénzügyi adósságok pedig évtizedekig megmaradnak.
A természetre, a költségvetésre és az emberekre eddig a legrosszabb hatást a 2014-es orosz téli játékok és a 2016-os Rio de Janeiro-i nyári játékok gyakorolták. Szocsi a kritikus eredményekkel járó olimpiák példája. A kiterjedt új építkezés és az akkreditált résztvevők magas száma mellett a gazdasági eredmények is gyengék voltak. A végösszeg jócskán meghaladta az eredetileg tervezett költségeket, miközben a sportpályák többségénél nem találtak érdemi utólagos felhasználást. Minderről a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány számol be.
A kutatás tizenhat nyári és téli olimpiai játékot értékelt 1992 és 2020 között. 1992-ben a játékok hatalmas méreteket öltöttek, ami rávilágított a fenntarthatóság szükségességére. A tanulmány szerint azonban egyik olimpi sem ért el olyan eredményt, amely a fenntartható, azaz a természetet, a pénzügyeket és a lakosságot nem terhelő kategóriába sorolná őket.
A legjobban az egyesült állampokbeli Salt Lake City 2022 olimpia szervezői és az 1992-es franciaországi Albertville-i olimpia szervezői szerepeltek. Bár ők érték el a legjobb pontszámot, messze nem voltak fenntarthatóak. Salt Lake City-t vesztegetési botrány zavarta, de a legjobb gazdasági eredményeket érte el. Albertville-t a környezeti károk miatt bírálták, ami egy viszonylag kis esemény volt, alacsonyabb ökológiai és anyagi lábnyomot hagyva maga után. Mindkettő téli esemény volt. Az 1992-es barcelonai nyári olimpia a harmadik helyen végzett.
A téli játékok látogatottsága lényegesen alacsonyabb, mint a nyári játékoké, ami könnyíti a rendező ország terheit. Méretét tekintve a nyári játékokhoz képest a téli játékok sokkal lassabb ütemben növekedtek, és kevesebb ember költöztettek ki miatta, ami a városi infrastruktúra alacsonyabb igénybevételével függ össze. Ellenkezőleg, a nyári olimpiákon az újonnan épült lelátók aránya alacsonyabb volt, mivel a téli sportokhoz speciális helyekre van szükség, például síugrásokra vagy bobpályákra.
Bár az olimpiai játékok szervezői vallják a fenntartható fejlődés globális céljait, a játékok okozta teher idővel nőtt. A 2010-es vancouveri téli játékok voltak az elsők a történelemben, amelyet fenntarthatónak nyilvánítottak. A Vancouver előtti játékok azonban sokkal fenntarthatóbbak voltak, kevésbé terhelték a környezetet. Ahogy a tanulmány szerzői is sugallják, a terhelés növekedésének trendje megállítható a játékok ugyanazon városok közötti forgatásával vagy a rendezvények méretének korlátozásával.
Az egy hete véget ért 2024-es Párizsi Olimpiai Játékok szervezői a jelöltség központi elemévé nyilvánították a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot. Megígérték, hogy felére csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást a 2012-es londoni és a 2016-os riói átlaghoz képest. Azt csak a francia olimpia végső értékelése mutatja meg, mennyire volt reális a cél.
SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
