Az elmúlt évtized legnagyobb árvize éri el a napokban Budapestet, a Duna mentén található ivóvíz-termelőkutakat és így az ivóvízellátást azonban nem fenyegeti veszély. Engloner Attila, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta: a kavicsokon lévő élő bevonat olyan szűrőhatást végez, ami gyakorlatilag megtisztítja a Duna vizét.
A hét végére várják a vízügyes szakemberek a Duna tetőzését Budapesten. Az árhullám ugyan várhatóan elmarad a korábbi rekordtól, de kérdés, hogy kell-e aggódni a főváros biztonságos és egészséges vízellátásáért. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy amikor ilyen nagy víztömeg érkezik, akkor az árhullám olyan területekről is levezeti a vizet, ahol normális esetben a folyó nem jár, és potenciális, veszélyes anyagokat hozhat magával.
Engloner Attila figyelmeztetett, nagyon fontos, hogy a termelőkutak üzemképesek legyenek, mert csak így lehet kitermelni a vizet a felszín alatti rétegekből. A Magyar Tudományos Akadémia egykori Duna-kutató Intézetének volt igazgatója szerint jó hír, hogy amikor a Duna vize átszivárog ezen a kavicsrétegen, akkor ezeken a kavicsokon
egy élő bevonat, egy úgynevezett biofilm jelentős szűrőhatást végez, gyakorlatilag megtisztítja a Duna vizét, mialatt a felszín alatti rétegekbe kerül.
Mint fogalmazott, szerencsére ez a szűrőhatás olyan hatékony, hogy vizsgálatok szerint azokat a hidrológiai eseményeket, amelyeket a Duna vízszintjének mostani folyamatos változása okoz, kompenzálni tudja, így pedig fenntartja a jó minőségű vizet, ami a kitermelés alapját képezi.
Múlt hét elején ugyanakkor csak alig több mint egyméteres volt a Duna vízállása. Engloner Attila hangsúlyozta: az alacsony vízszint is okozhat gondokat az ivóvíz kitermelésénél. Ugyanakkor a Duna medrében lévő kis vizek nem veszélyeztetik a biztonságos ivóvíz kinyerését. „Ezek a kutak továbbra is termelnek alacsony vízállás esetén is. Viszont ha az említett extremitások folytatódnak a jövőben, akkor ezek folyamatos megfigyeléseket, kutatásokat igényelnek, amelyek azonban jelenleg is zajlanak” – magyarázta a szakember.
Engloner Attila szerint már Magyarországon is vannak arra vonatkozó elképzelések, hogy miként lehet a szükséges területekre kivezetni, és ott megtartani az időszakosan jelentkező víztöbbletet.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
