Egyelőre a Dunántúlon jelent problémát a szőlő aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség, amelyet az országban 2006-ban megtelepedett amerikai szőlőkabóca terjeszt – mondta az InfoRádióban Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója. A Nébih térképpel segíti a gazdákat a védekezésben.
Az amerikai szőlőkabócát 2006-ban észlelték először Magyarországon, méghozzá Csornán – idézte fel a kártevő itteni térhódításának kezdeteit Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója. Ekkor azonban még nem mutattak ki benne a fitoplazma fertőzöttséget, csak maga az állat volt jelen. Az amerikai kontinensről származó kártevő egy járványos, a szőlő 40-50 százalékos terméscsökkenésévell járó növényi kór, az aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség terjesztéséért felelős. A fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak a tőkék.
„A fitoplazma nem vírus, nem gomba, majdnem baktérium, bár a baktériumoktól csak kicsiben különbözik” – mondta Jordán László. A rovarok a szőlő leveleinek szívogatásával viszik át egyik tőkéről a másikra a betegséget.
„Ezt követően a szőlőkabóca nagyon gyorsan elszaporodott,
mostanra az ország minden területén jelen van, a legsűrűbb populációja Bács-Kiskun megyében, és attól északkeleti irányba elhúzódóan található”
– mondta Jordán László. Ez aggodalomra ad okot a szakember szerint, noha a rovar által közvetített kórokozót ebben a körzetben még nem hordozza. Eddig Bács-Kiskun megyében egy ponton találtak aranyszínű sárgaság fertőzést 2019-ben. Azóta nem terjedt szét, a hatóság pedig azt reméli, hogy ezt az idei adatok is igazolják majd.
„Amennyiben a kórokozó megtelepedik ebben a nagy egyedsűrűségű szőlőkabóca populációval fertőzött területen, akkor robbanásszerűen fog terjedni” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy eddig a Duna vonalán megállt a fertőzés terjedése.
„A betegségtől a terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca állományának csökkentésével, illetve az ültetvényen való megtelepedésének megelőzésével lehet védekezni” – hívta fel a gazdák és hobbikertészek figyelmét Jordán László. A kabóca ellen rovarölő szerrel lehet védekezni, de nem mindegy, hogy mikor vetik be a szert: nagyon fontos a jó időzítés.
Ebben a Nébih által üzemeltetett interaktív térkép is segíti a gazdákat.
Ehhez szakemberek által végzett rovarpopuláció vizsgálatok adják az alapot: a kabócaészlelés helyét és a rovar fejlődési állapotát jelölik a térképen, és ez támpontot adhat a közelben élő gazdáknak a védekezés időzítéséhez. Erre a legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Idén ez több ültetvényben a virágzás előtt bekövetkezett.
A kabóca irtása azért fontos, mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzést okozó kórokozó már régóta jelen van Magyarországon például az iszalagban és az égeren is megtalálható, de eddig nem volt olyan állatfaj, ami a vadon élő növényről a szőlőre át tudta volna vinni. Ugyan a kabóca alapvetően egy tápnövényes faj, de más fajokon is végez próbaszívásokat, és ezzel közvetíti a betegséget.
Most már szőlőben is sok helyen látjuk, hogy megfertőződött az aranyszínű sárgasággal, a fertőzött tőkéről pedig viszi tovább a kabóca – mondta Jordán László.
Elsőként a Badacsonyi borvidéken találtak aranyszínű sárgasággal fertőzött ültetvényt 2013-ban, mostanra azonban már a Balatonboglári borvidék mellett az Etyek-budai, a Móri, a Neszmélyi, a Pécsi, a Soproni és a Zalai borvidéken is előfordul.
„A Zalai borvidéken az a probléma, hogy ott nagyon sok úgynevezett szőlőhegy és zártkerti szőlőművelés van, amit vagy művelnek, vagy már elhagyták a szőlőt a gazdáik, és itt könnyebben tud terjedni a kórokozó” – mondta Jordán László. Hozzátette, az élelmiszerlánc felügyelet itteni munkatársai óriási munkát végeznek a figyelemfelhívás, és a betegség terjedésének felmérése érdekében.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
