2022. február 24-én minden megváltozott Ukrajnában. A hajnali órákban Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Kora reggel a televíziót nézve szörnyülködtünk azon, hogy robbanások és légiriadó hallatszott Kijevben.
A nap folyamán Kárpátalján is kitört a pánik – az emberek esztelen üzemanyag felvásárlásba kezdtek, a bankautomaták kiürültek, kétségbeesett arcokat láthattunk mindenhol.
Majd jöttek a hírek az általános mozgósításról, ki-ki a saját házába kényszerült. A határátkelőket tömött sorok jellemezték – sokan mindenüket hátrahagyva menekült egy biztonságosabb országba.
Az ország belső menekültjei a biztonságosabbnak vélt Kárpátalja több településén találtak menedéket, sokan ma is itt tartózkodnak, ők is próbálnak túlélni.
A szörnyű hírre megmozdult a világ magyarsága is. A helyi és magyarországi szeretetszolgálatokon, jótékonysági szervezeteken túl mindenki megpróbál valahogyan segíteni az itt maradtakon – humanitárius segélyek érkeznek kamionszámra, élelmet, ruházatot, használati tárgyakat hozva azoknak, akik igazán rászorulnak a segítségre.
Ma március 24-e van – már egy hónapja tart ez az áldatlan állapot. S hogy mikor lesz vége? Senki sem tudja.
A háborús felvételeken túl a saját bőrünkön is tapasztaljuk a következményeit, a napi többszöri légiriadó bizony megtépázza mindenki idegeit, aggódunk, félünk, kétségbe vagyunk esve. Hogy a boltok üres polcairól, a gyógyszertárakban nem kapható orvosságokról, vagy a folyamatos drágulásról már ne is beszéljünk.
Ezek mellett a nehézségek mellett mégis hálásak lehetünk azért, hogy Kárpátalján még mindig béke honol, hogy nem rombolták le házainkat, hogy szabadon járhatunk az utcákon.
Reméljük, ez így is marad.
Kurmay Anita
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
