Több mint száz év után került kiadásra Haynik Géza első világháborús naplója, amely évtizedekig a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum levéltárában lapult.
A magyarul és a szlovák fordításával párhuzamosan megjelent kétnyelvű kötetet Kerényi Éva, a múzeum történésze állította össze.
A szlovák nyelvű fordításon Babróczky Ilona fordító és Kerepesi Igor, a rimaszombati múzeum munkatársa dolgozott, míg a szakmai együttműködés Bartók Bélának, az egri Eszterházy Károly Egyetem docensének köszönhető.
Kerényi Éva portálunknak elmondta, hogy 2014-től kezdődően,
az első világháború százéves évfordulója kapcsán nagyon sok világháborús napló került elő
mind magyarországi, mind szlovákiai levéltárak, múzeumok, magángyűjtemények fiókjaiból. Ezek legtöbbje mind ez idáig feledésbe merült, vagy nyilvánosságra eleddig nem lettek hozva.
A kerek évforduló kapcsán számos intézmény anyagtoborzásba kezdett, magánszemélyek segítségét kérte I. vh-s emléktárgyak és iratok felkutatásában, ajándékozásában. A Gömör-Kishonti Múzeum falain belül is ekkor, 2014-ben, került elő „véletlenül” a múzeum addig még feldolgozatlan levéltári anyagában a Haynik-napló I. kötete. Két évvel később, ahogy ezen ismeretlen anyagokat folyamatosan dolgozták fel az intézmény munkatársai, bukkant elő a második, majd a harmadik napló is. Mint azt Kerényi elárulta innentől fogva már nem is volt kérdés, hogy egyszer ez kiadásra kerül, csak a módját kellett megtalálni. A kötet megjelentetése végül a Kisebbségi Kulturális Alap anyagi támogatásának köszönhetően vált lehetővé.
A lábjegyzetekkel és magyarázatokkal ellátott, korabeli fényképekkel tarkított napló három részből áll. Az első, egy 145 oldalas szürke füzetecske, amely gondosan megszerkesztett. A legelső bejegyzés dátuma 1916. szeptember 10-e, ettől kezdve három hónap történéseiről ad számot a jegyzetfüzet, amelynek köszönhetően kirajzolódnak Haynik Géza orosz hadifogságban eltöltött mindennapjai.
A második napló csupán 33 oldalnyi, s ez tulajdonképpen az evangélikus Haynik vallásos gondolatainak gyűjteménye. A magát álnéven Csősz Gézának nevező szerző a hadifogságban tartott istentisztelet rendjét is feljegyzi. A szülőföld iránti honvágy és az Istenhez való ragaszkodás pedig a legtöbb bejegyzésében megjelenik.
A harmadik napló az 1917-es év eseményeit összegzi 127 oldalon. Ebben Haynik az aktuális bel- és külpolitikai helyzetre fókuszál, melyben szerepet kap elsősorban az orosz gazdasági helyzet és a forradalom, a bolsevik hatalomátvétel, a diplomáciai kapcsolatok és az Antant békefeltételei, a nyugati front, az olasz hadszíntér eseményei és nem utolsó sorban a magyarországi helyzet, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a táborban rendszeresen hozzájutott a napi sajtóhoz.
Az első világháborúnak már nem élnek a túlélői, szemtanúi. Ezek a memoárok, feljegyzések, naplók és képeslapok az egyedüli kapocs számunkra, történészek számára, hogy kapcsolatba lépjünk „velük”, az iratok szerzőivel, s az írásokat olvasva éljük át gondolatban az általuk átélt megpróbáltatásokat”
– mutat rá Kerényi Éva, hozzátéve, hogy egy történész számára pont ezen naplók, levelek, feljegyzések a legértékesebb források, mivel csak egyetlen darab létezik belőle a világon. Haynik Géza hadifogoly-naplója egész Gömör számára óriási eszmei értékkel bír, hiszen általa megelevenedik az orosz hadifogolytábor rideg hétköznapja, a bizonytalan és kiábrándító hadifogság, ugyanakkor a haza, Rimaszombat, utáni sóvárgás. A napló maga egy tükörkép is, Haynik Géza zilált lelkiállapotának tükörképe – fejti ki a kötet összeállítója.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
