Kilakoltatás fenyegeti az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén fekvő szolgálati lakásokban élő egykori vagy jelenleg is aktív egészségügyi dolgozókat – tudta meg az Alfahír.
A sokaknak csak Lipótmezőként ismert elmegyógyintézetet 2007-ben zárták be, azóta a hatalmas épületegyüttes különösebb karbantartás nélkül egyre rosszabb állapotba került. Az előző hét egyik fontos híre volt, hogy a kormány döntött a nívós műemlék komplexum felújításáról, ugyanakkor a tervek nem az egészségügyi intézmény újranyitásáról szólnak, a kormány inkább egy elit bentlakásos iskolát képzelt a helyére. A probléma most nem is ezzel van, hanem az OPNI egykori tulajdonainak jogi rendezésével.
Az intézet ugyanis évtizedeken át kínált szolgálati lakásokat az ott dolgozó személyzetnek, és az egy eddig kevésbé ismert részlet volt -a mi figyelmünket is Orosvári Zsolt civil aktivista hívta fel rá-, hogy ezekben a lakásokban a mai napig élnek egykori dolgozók, vagy az ő családjaik.
Többen közülük továbbra is egészségügyi alkalmazottak valamelyik kórházban, tehát a hivatalos narratíva szerint ők éppen Magyarország hőseiként harcolnak a koronavírus-járvány közepette mindannyiunk jólétéért – a probléma csak az, hogy közben utcára akarják dobni őket.
Megbecsülés helyett ugyanis leveleket kapnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től, melyekben felszólítják őket, hogy 30 napon belül pakoljanak össze, és hagyják el otthonaikat.
Erre azért van lehetőség, mert az OPNI megszűnése után a telek, azzal együtt minden rajta található épület a magyar állam tulajdonába került, amit így az MNV kezel.
A lapunk birtokába jutott dokumentumok és más információk alapján már legalább féltucat per zajlik a felek között: a vagyonkezelő ragaszkodik a kiköltözéshez, míg az évtizedek óta ott élők jogi úton próbálnak védekezni, hiszen semmilyen alternatívát vagy segítséget nem kaptak azt követően, hogy a fejük felett bezárták az intézményt. Az érintett személyek száma több tucatra tehető.
Ilyen felszólító leveleket kapnak:
Az Alfahír megkeresésére a Handó-ügy kapcsán évekkel ezelőtt megismert bíró, jelenleg ügyvédként dolgozó és több érintettet is képviselő Szepesházi Péter azt mondta, az OPNI telkén, valamint a telek szélén, külön utcai bejárattal rendelkező épületekben jellemzően kispénzű egészségügyi dolgozók élnek, egyesek már a rendszerváltás előtti idők óta.
A bérleti szerződések egy részét az OPNI-val kötött közalkalmazotti jogviszonyhoz kötötték, de vannak olyan példák is, amik teljes egészében határozatlan időre adták bérbe az ingatlant. Szepesházi Péter szerint utóbbi lakóknak jobb a helyzetük, de a Vagyonkezelő rendületlenül támadja azokat a bérlőket, akik kimondottan a munkaviszony alapján kapták a bérleményüket, vagy pedig azok családtagjaiként élnek ott, akik haláluk előtt kapták meg határozatlan időre a lakást.
„A Vagyonkezelő egyértelműen azt mondja, hogy menni kell. Ahol a szerződés szerint az OPNI megszűnésével a jogviszonynak is vége, ott erre hivatkozva perelnek akit tudnak, a többieknél pedig hallgatnak, de azoknak sem rendezik a sorsát. Ahol kisebb fogást találnak, ott nem szólnak semmit az illetőnek”
– mondta lapunknak az ügyvéd, hozzátéve, hogy még bíznak az MNV álláspontjának felülvizsgálatában.
Egy 1992-es bérleti szerződés, ami nem rendelkezett a jogviszonyról:
Felmerül persze a kérdés, hogy miért lett annyira fontos kilakoltatni az egészségügyi dolgozókat, hiszen az OPNI épületeinek és parkjának tervezett felújítását ez a néhány ingatlan nem feltétlenül zavarná. Más kérdés, ha ezeket a meglehetősen értékes területen fekvő lakásokat más célra szeretnék használni – ebben az esetben azok sem lehetnek nyugodtak, akik eddig nem kaptak levelet a Vagyonkezelőtől, vagy kaptak, de per még nem indult ellenük.
A jóhiszemű, jogcím nélküli használat egyébként nem jelentette azt, hogy a bérlők ingyen laktak a lakásokban, ugyanis a bérleti díjat továbbra is fizették a fenntartó felé.
Mindenesetre a kérdés még nyitott, és tudomásunk szerint a II. kerület ellenzéki polgármestere, Őrsi Gergely januárban egyeztetésbe kezd az MNV Zrt.-vel, hogy megnyugtató megoldást találjanak az ott élők számára, ha már 13 év alatt erre nem került sor. Annyi biztos, hogy az egészségügyi dolgozók állami kilakoltatásánál csak jobb forgatókönyv születhet.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
