Tartalmas és pontos elemzést adott az ATV Egyenes beszéd című műsorában hazánk jelenlegi siralmas gazdasági és társadalmi problémáiról Dr. Róna Péter közgazdász. ( a videó lejjebb megtekinthető – szerk.)
A beszélgetés elején többek között az alábbiakat állapította meg:
„Az elmúlt hat évben hozzászokhattunk ahhoz, hogy ez a kormány a magyar jogrendszert a saját érdekei szerint értelmezi még azt is meglépve, hogy a jogrendszerrel, a betűs törvénnyel szöges ellentétben intézkedik és cselekszik. Ez a helyzet.” (1. perc végétől)
A műsorban egy helyen került szóba – Kálmán Olga részéről – a devizaadósok miatti kiállás lehetősége, de indokoltnak látom az alábbiakban ide vonatkozó pontos adatokkal – tényekkel – bizonyítani azt, hogy Dr. Róna Péternek nemcsak az ország gazdasági helyzetével kapcsolatosan van maradéktalanul igaza ezzel az állításával, hanem a kormány akaratának megfelelő magatartásra kényszerített igazságszolgáltatással – bírósági tevékenységgel – kapcsolatosan is.
Az általam már számos alkalommal indokoltan „gyalázattörvények”-nek nevezett, valamennyi jelenlegi parlamenti párt által 2014. évben történt törvény elfogadása után tényleges jogérvényesítési lehetőségként hazánkban a végrehajtás megszüntetése iránti perek maradtak és nem véletlen az, hogy képes volt az Igazságügyi Miniszter a polgári perrendtartásról szóló törvény helyébe új törvényt előterjeszteni csak azért, hogy 2018. január 1-től lehetetlenné tegye a végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárások kezdeményezését az adósok által.
Egy ilyen, általam kezdeményezett végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásban született a Makói Járásbíróság előtt elsőfokú ítélet november 16-i dátummal, de ténylegesen részemre 2016. december 9-én megküldve, és ennek az ítéletnek tartalma általánosságban is bizonyítja azt, hogy a magyar kormány nem csak saját hatáskörében cselekszik a jogrendszerrel, a betűs törvényekkel szemben akkor, ha az érdekében áll, hanem a magyar nemzeti bírókat is ráveszi arra, hogy a jogrendszerrel, írott törvényekkel ellentétben hozzanak döntést.
Az ítélet 6. oldalán kezdődik a kereseti kérelmet elutasító bírósági döntésnek indokolása az alábbi megállapítással:
„A Pp. 369. § a. pontja szerinti végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtási okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított pert akkor lehet indítani, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jön létre.
A bíróságnak ez alapján azt kellett vizsgálnia, hogy a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló kölcsönszerződés a felperesek által megjelölt hiányosságokban szenved-e a szerződés érvényesen létrejött-e, amennyiben igen, az alperes felmondása jogszerű-e”
Némi pontatlanság ebben a bírói megállapításban azért állapítható meg, mert a Szekszárdi Törvényszéknek azonos tárgyú 3.Pf.20.322/2016/5. perben hozott 2016. június 9-i ítélet alábbi megállapítása a helyes Pp. 369. § a. pontjából kiindulva:
„A törvényszék osztja a felperes jogi álláspontját, miszerint a végrehajtás megszüntetése iránti perben nem a kölcsönszerződés érvénytelenségét, hanema követelés érvényes létrejöttét szükséges vizsgálni.”
De ettől eltekintve megállapítható az, hogy a makói járásbíró fenti, 6. oldalon tett ítéleti megállapítása szerint ismeri a per alapjául szolgáló jogszabályhelyet, és tudja ennek alapján a feladatát.
————————-
A következő – hetedik – oldalon ellenben már komoly zavarok észlelhetők a logika szabályai szerint alábbi szavaiban:
„A tekintetben helytálló a felperesek álláspontja, hogy az Európai Unió joga elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, ezért a tagállamok nem alkalmazhatják az Uniós joggal ellentétes nemzetközi rendelkezést. A DH törvények több tekintetben szabályozták a devizaszerződések helyzetét (árfolyamrész, kamat, díj, egyoldalú szerződésmódosítás) az azonban, hogy ezt egyértelműen ellentétes lenne a nemzeti joggal, azt magyar bíróság nem állapíthatja meg. A nemzeti bíróságot ezen jogszabályok kötik.”
Eszerinti első mondatban tehát a makói járásbíró tudja azt, hogy az európai jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, de ide vonatkozóan valamiféle ténylegesen nem létező nemzetközi rendelkezést emleget az Európai jognak prioritásával szemben. A második pontban pedig azt is elismeri, hogy a DH törvények – „gyalázattörvények” – beleavatkoztak a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések tartalmába, sőt az „egyértelmű” szóval nem zárja ki ezeknek a törvényeknek ellentétét a „nemzeti joggal” – helyesen az Uniós, közösségi joggal – de az ellentét létét a makói járásbíró szerint magyar bíróság nem állapíthatja meg.
Ezek után már csak azt a kérdést lehetne ennek a bírónak feltenni, hogy ha szerinte is elsőbbséget élvez az európai jog a nemzeti joggal szemben, akkor szerinte ezt az elsőbbséget ellentét esetén mégis miként gondolja érvényesíteni.
Őszinte válasza pedig mondatai alapján szerintem az lenne erre a kérdésre, hogy értsem meg már végre azt, hogy teljesen mindegy, hogy Európai Unió felé mit hazudik a magyar kormány akkor, amikor állítja a csatlakozási szerződések maradéktalan betartását, Uniós jog elsődlegességének elfogadását. Felülről meghatározott tényleges feladata a magyar bírónak az Uniós jog figyelmen kívül hagyása úgy, ahogy Dr. Handó Tünde és tsai a kormány érdekében igazságszolgáltatási helytartóként elvárja.
Így közölhette volna a makói bíró azt, hogy értsem meg már végre, hogy amennyiben betartja ténylegesen is az európai jog elsőbbségét, akkor mondjuk két hónap múlva kirúgása eredményeként legfeljebb Temesváron kereshet bírói állást.
—————————–
A következő oldalon – nyolcadik – pedig az alábbiak szerint is bizonyította azt a makói járásbíró, hogy ismeri a perbeli adós – felperes – által felhozott jogszabályokat, de nyílvánvaló állásvesztése okából hajlandó bármit leírni a jogszabályok semmibevétele érdekében. Itt a 18/1999. (II.5.) Korm. rend. alábbi részéről van szó:
„1. § (1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely
j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.”
Arról, melyre vonatkozóan a makói üggyel azonos tényállás mellett a a Budapest Környéki Törvényszék 7.G.40.206/2016/6. számú ítélet az alábbiakat állapította meg 2016. október 27. napján:
„Azaz a perbeli közjegyzői ténytanúsítvánnyal szemben az adós felperes a Pp. 195. § 6. bekezdése alapján ellenbizonyításra kényszerül. Annak bizonyítására, hogy a közokiratban foglalt adat, tény nem felek meg a valóságnak. A bizonyítási teher tehát ez esetben a közokiratban foglaltakat cáfolni kívánó ügyfele terheli, olyan esetben is, amikor a tartozás összegét követelő bank kezdeményez eljárást. A közokirat hiányában ugyanis az alperesi bank lenne köteles bizonyítani a követelése fennállását és összegét, a szerződés I.4. pontja azonban e teher alól mentesíti, és a fogyasztót terheli e bizonyítás kötelezettségével. Ebből következőleg pedig megállapítható, hogy a perbeli rendelkezés a 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet 1. § 1. bekezdés j. pontja alapján tisztességtelen.
Ennek jogkövetkezménye pedig, hogy a tisztességtelen kikötés nem jelent kötelezettséget a felekre.”
——————————
És akkor nézzük meg azt, hogy a temesvári bírói állást Dr. Handó Tünde megtorlása miatt mindenképpen elkerülni szándékozó makói járásbíró mindezek ismeretében miket írt ezzel kapcsolatosan az ítéletben:
„A tisztességtelenséggel kapcsolatosan a felperesek hivatkoztak még a 18/1999. (II.05.) Korm. rendelet rendelkezéseire is, mely szerint fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül az a szerződési feltétel, mely a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtathatja meg. A bíróság e tekintetben osztja az alperes álláspontját, mely szerint ez a Ptk. 209. §-ával együtt értelmezendő szabály. Ugyanakkor az erre való hivatkozása a felpereseknek azért sem helytálló, mert az ügyben – lévén az ellen semmilyen jogorvoslattal nem éltek – felülvizsgált elszámolás áll rendelkezésre, a DH2 törvény rendelkezési szerint a bíróság nem vizsgálhatja annak helyességét.”
Tetszik érteni? Azért lett a bíró szerint tisztességes az egyébként kormányrendelet alapján tisztességtelen szerződési feltétel, mert adós – felperes – valamiféle jogorvoslattal nem élt a gyalázattörvények – DH törvények – szerinti elszámolással kapcsolatosan. Temesvár ide, Dr. Handó Tünde oda, miért kell az embereket ennyire hülyének nézni egy magyar bírónak.
—————————-
Tovább nem fárasztom az olvasót az azonos színvonalon készült logikátlan és elfogadhatatlan egyéb ítéleti rendelkezések tömegével, ellenben indokoltnak látom ide másolni az ítéletnek azt a két oldalát, melyből pontosan megállapítható az is, hogy akkor, amikor valamiféle kollégiumi értekezleteken vagy egyéb módon közreadják az eljáró magyar bírók számára azt, hogy az irott jogszabályok helyett miként döntsenek ezekben az ügyekben, ezt a lépésüket miként próbálják igazolni.
Az ide másolt 11. oldalról az alábbi bekezdést emelem ki
„A felpereseknek azonban további jogorvoslati lehetősége is van arra pl. egy végrehajtás megszüntetése, vagy végrehajtás korlátozása iránt indított perben, hogy amennyiben nem értenek egyet a végrehajtási záradékban közölt összeggel, azt a peres eljárás útján érvényesítsék. Ez esetben fölösleges bírósági eljárásokat generálna az, amennyiben a bank minden esetben – a fennálló tartozás összegét végrehajtási záradék kiállításának lehetőségét mellőzve – peres úton kívánná érvényesíteni.”
illetve a 12. oldalon a magyar bíró ítéletében a következőket írta:
„A végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per tárgya az is, hogy az adósnak mennyi tartozása áll fenn még a végrehajtást kérővel szemben. A bíróságnak figyelembe kell vennie azt is ezért, hogy az elszámolást követően az adósnak mekkora tartozása maradt fenn (a felülvizsgált elszámolást követően) Jelen esetben a felperesek a bíróság felhívására a fennálló tartozásuk összegét egyértelműen nem jelölték meg, annak ellenére, hogy elismerték azt, hogy tartozásuk fennáll az alperes felé.
A végrehajtás korlátozásától viszont kifejezetten elzárkóztak, tekintettel arra, hogy véleményük szerint, mivel a jelen ügyben keletkezett minden okirat érvénytelen, egyáltalán nem alapítható rá követelés és ezért a végrehajtás korlátozása sem lehet indokolt.
A felülvizsgált elszámolás kapcsán azonban a DH2 törvény 18. § 5. bekezdés és 29. § alapján született elszámolás következtében az annak tárgyában született határozat más polgári peres eljárásban nem is vitatható.
A végrehajtás megszüntetése iránti per megindításának akkor van helye, ha az esetleges érvénytelen szerződés alapján az adós egyáltalán nem tartozik és nem akkor, ha egyébként az érvénytelenség esetén is jelentős összeggel tartozik. Jelen esetben maguk a felperesek sem vitatták azt, hogy tartozásuk áll fenn az alperes felé.
A felperesek az elszámolás kapcsán semmiféle eljárást nem kezdeményeztek, így annak eredménye továbbiakban más polgári eljárásban nem vizsgálható. Tehát a kamatláb, egyéb költségek meghatározásával a felülvizsgált elszámolásban az érvénytelenség oka elhárult, vagyis a szerződés „érvényessé vált.” Miután az érvényessé vált szerződés tartalmának megfelelően került sor a felülvizsgált elszámolásra, utóbb ettől már a bíróság sem térhet el.
Az alperesi végrehajtást kérőnek a végrehajtóhoz érkezett elszámolása, valamint az I. r. felperes részére megküldött elszámolásában is az érvényesített követelést összegszerűen megjelölte, ebből megállapíthatóan az alperes a kölcsönszerződésből eredő követelését érvényesítheti a felperessel szemben. Az alperes követelése megfelel a kibocsátott végrehajtási záradék – valamint az utóbb készült elszámolás – tartalmának. Mindezekre figyelemmel a végrehajtási záradék – a felperesekkel szemben alappal került kiállításra.
A fentiek alapján a végrehajtás megszüntetésére a felperesek alappal nem hivatkozhatnak , a felperesek keresetét a bíróság teljes egészében alaptalannak találta és elutasította.”
————————–
Összegezzük azt, hogy a most idézett és ide is másolt ítéleti rendelkezésekkel mit is közölt a makói bíró:
– a 11. oldal utolsó előtti bekezdésében azt követően közölte azt, hogy végrehajtás megszüntetése iránti perben amennyiben nem értenek egyet az adósok a végrehajtási záradékban közölt összeggel, akkor jogorvoslati lehetőségük van annak ellenére, hogy az ítélet 8. oldalán még azt írta, hogy
„felülvizsgált elszámolás áll rendelkezésre, a DH2 törvény rendelkezési szerint a bíróság nem vizsgálhatja annak helyességét.”
– ugyanitt – 11. oldal utolsó előtti bekezdése – közli a bíró azt, hogy azért a felperesek indítsanak pert akkor, ha nem értenek egyet a végrehajtási záradékban közölt összeggel, mert „fölösleges bírósági eljárásokat generálna az, amennyiben a bank minden esetben – a fennálló tartozás összegét – peres úton kívánná érvényesíteni.”
Sajátos bírói hozzáállás polgári perben. Azért indítsanak az adósok pert abból a célból, hogy nem tartoznak, mert az esetben, ha a bankoknak kellene követelésüket perrel érvényesíteni, akkor már előre meg lehet mondani azt, hogy ezek a perek fölöslegesek lennének.
– 12. oldal első bekezdésében írtak alapján a bíró szerint a végrehajtás megszüntetése iránti per tárgya az is, hogy az adósnak mennyi tartozása áll fenn a végrehajtást kérővel szemben.
Ez a bírói megállapítás az, mely Dr. Handó Tünde féle csoportnak bírói eljárásra vonatkozó utasítására egyértelműen utal. Hiszen a bíró az ítélete 6. oldalán még világosan látta a pernek jogszabályon alapuló tárgyát alábbi mondata szerint
„A Pp. 369. § a. pontja szerinti végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtási okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított pert akkor lehet indítani, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jön létre.
majd mikor az ítélet 12. oldalához ért, rájött arra, hogy nem minden a jogszabály. Kollégiumi értekezleteken közreadott Dr. Handó Tündei előírásokat jogszabálytól függetlenül illik a bírónak betartani akkor, ha nem akar legközelebb Temesváron állásért kuncsorogni.
– 12. oldal második bekezdésében az ítélet ismét kitér arra, hogy a felülvizsgált elszámolás egyébként ebben a perben és csak ebben a perben vitatható annak ellenére, hogy a 8. oldalon még azt közölte, hogy
–
„felülvizsgált elszámolás áll rendelkezésre, a DH2 törvény rendelkezési szerint a bíróság nem vizsgálhatja annak helyességét.”
– 12. oldal 3. bekezdése ismét Dr. Handó Tündétől származtatható, jogszabályban sehol fel nem lelhető ötlettől vezéreltetve azt közli, hogy A végrehajtás megszüntetése iránti per megindításának akkor van helye, ha az esetleges érvénytelen szerződés alapján az adós egyáltalán nem tartozik és nem akkor, ha egyébként az érvénytelenség esetén is jelentős összeggel tartozik
– végezetül pedig közli az idézettek szerinti utolsó bekezdésben a bíró, hogy mivel az elszámolási és végrehajtási záradéki adatok egyeznek, a végrehajtás adósok ellen alappal indult, és a felperes alappal nem hivatkozhat végrehajtás megszüntetésére.
Csattanós befejezése az ítélet indokolásának Dr. Handó Tünde által irányított, felügyelt jogtipró magyar igazságszolgáltatásban.
=================
Visszatérve Dr. Róna Péternek december 22-i TV beszédére, a már idézetten túl többek között a következőket is nyilatkozta:
– Az Orbán kormány, Orbán Viktor személyesen a magyar társadalom többségének támogatását úgy látszik hogy élvezi. Tehát a magyar társadalom sokkal érzékenyebb egy 1290 fős szíriai menekültbetelepítésre, mint a nemzeti bank állami tulajdonú pénzek eltulajdonítására vonatkozó lépéseire.
– Én azt mondom, hogy ez a kérdés a magyar nemzet lelki szellemi és erkölcsi állapotának egy meglehetősen lesújtó bizonyítványa. Hogy ott van egy adott helyzet, ez a menekültválság, ahol legyünk teljesen világosak, ahol 1290 ember letelepítéséről szólt ez az egész cirkusz.
– És ebből lett egy óriási hisztéria, ami hisztériát a magyar társadalom magáévá tett. Ezzel szemben ott volt egy egészen elképesztő méretű közvagyon, amiből igenis a magyar nemzeti bank a törvények, a hatályos magyar törvények figyelembe vétele nélkül magánvagyont hozott létre.
– Ha a magyar társadalom ezt eltűri, márpedig úgy tűnik, hogy eltűri, akkor annyi a magyar társadalomnak, ennek nem lesz jó vége.
– Azok akik a büntetőjogi következmények végrehajtásáért felelősek, nem kívánják a büntető jogot ebben az esetben alkalmazni. Abban a pillanatban, amikor ez a többség, tehát ez a támogatottsági többsége a FIDESZ-nek meginog, akkor minden valószínűség szerint a büntetőjogot alkalmazó testületek másként fognak viselkedni.
– Mert amikor ők azt látják, hogy ennek a hatalmi rendszernek talán vége is lesz, akkor eszükbe jut, hogy ezzel amit tettek, és amit nem tettek, azzal majd el kell számolniuk. De mindaddig, amíg ez nem valószínűsíthető, ez a helyzet fenn fog állni.
– Ez az ország elment szavazni, igaz, hogy ez a betelepítésről szóló népszavazás érvénytelen lett, de óriási politika siker. Tehát ha azt mondjuk, hogy a szavazni kívánók mekkora hányada támogatta azt amit a kormány akart, akkor ez egy hatalmas siker volt.
– Ezzel a kérdéssel a kormánynak sikerült a nagyon komoly hiányosságok, hibák, gondok, törvénytelenségekről elterelni a figyelmet egy másik irányba, és időt nyerni ebben a politikai helyzetben.
– A kormánynak, az Orbán kormánynak, a rendszernek az alapvető tétele az, hogy sikerüljön kialakítani egy új uralkodó osztályt. Ez az uralkodó osztály körülbelül létre is jött. Még nem egészen, még nem egészen stabil az állapota, de egyre inkább stabilabb. Mennél több időt kap az Orbán kormány ebből a komoly támogatásból, annál inkább sikerül neki ezt az új uralkodó osztályt összehozni és felépíteni.
– Tehát van az országban úgy 100-250.000 ember, aki ennek az új uralkodó osztálynak a része. Van egy további 500.000 ember, aki jól él, mert kapcsolódik valamilyen szinten ehhez, aztán van egy millió, amelyik el van valahogy, és akkor még ott marad 8 millió ember, aki nyomorog, leszakad, küszködik a mindennapi feladataival küszködik.
– Ennek a kormánynak az alapvető politikai feladata az, hogy ezt a 7-8 millió embert, aki küszködik, becsapja. És lehetővé tegye azt a hatalmas méretű jövedelem átcsoportosítás ami az elmúlt hat évben zajlott a szerényebb körülmények között élőktől az új uralkodó osztály javára. Ez az Orbán kormány politikájának, gazdaságpolitikájának, társadalompolitikájának a veleje.
– Ezen túlmenően van egy másik probléma… Az ő új uralkodó osztálya teljes mértékben tehetségtelen. Tehát ezek az emberek nem azért lettek az uralkodó osztály tagok, mint ahogy az általában zajlik a komoly felnőtt világban, mert a tehetségükkel oda jutottak, hanem azért, mert a kegyosztó rendszer őket kiszemelte erre a feladatra. Azon kívül, hogy ők politikailag jól tudtak helyezkedni, semmiféle tehetséggel nem rendelkeznek. Itt a baj. És ezt a nagy bajt a számok mára tükrözik.
– Ugyanis a magyar, tehát a honi vállalkozások világa az Európai Unióban a legrosszabbul teljesítő magánszektor. Hogy néhány számot mondjak, a hozzáadott érték növelésben Lengyelország 12 százalékkal növelte a hozzáadott értéket az elmúlt hat évben, Románia 23 százalékkal, Szlovákia 13 százalékkal, Magyarország 1,5 százalékkal. A magyar nemzetgazdaságban hozzáadott érték termelése gyakorlatilag nincs.
– Ez egy tragikus állapot. Magyarország az EU-s támogatásokból, a multinacionális cégekből és a szerencsétlen emigránsok hazautalt pénzéből él.
– Akiben ma van alkotó akarat és készség Magyarországon, az elmegy mert itt nem tudja realizálni a tehetségét úgy ahogy szeretné.”
Nem érdemes Dr. Róna Péternek minden tekintetben pontos diagnózisán vitatkozni, ezt kiegészítve csupán egy problémát emelnék ki. Bizonyára emlékeznek arra, hogy az október népszavazás előtt Dr. Róna Péternek fenti véleményével azonos tartalmú nyilatkozatomat
címen közzétettem és ennek végén szeptember 27-én a következőket mondtam:
„Ez a szavazás miután nyilvánvalóan a legitimációja miatt tartja a FIDESZ vagy Kormány, azt akarja ezzel elérni, hogy mivel szembe fordult Jean Claude Junckerrel, szembefordult az Európai Bizottsággal, így nyugodtan fogadják el tőle, hogy a panaszeljárásomban is szembefordul, és azt csinálhat ettől kezdve Magyarországgal a nép felhatalmazásával immár, amit akar. Nem migráns ügy ez, a fenéket. A magyar emberek kiirtásáról van itt szó. Én a magam részéről természetesen azt kérem, hogy október 2-án ha bemennek a szavazófülkébe – mint ahogy mondta Bayer Zsolt – így nekem is szabad mondani, hogy nem magyar ember aki nem tépi szét a szavazólapját és nem teszi úgy be a borítékba.
Ebben a szeptember 27-i nyilatkozatomban természetesen kizárólag a több millió kifosztott magyar ember devizakölcsön problémáira utaltam, és Dr. Róna Péternek fenti december 22-i nyilatkozata ismeretében is megismétlem Bayer Zsolt sajátos sértő kijelentései nyomán azt, hogy szerintem nem volt magyar ember az, aki október 2-án a „NEM” szavazatával akár szándékosan, akár félrevezetett állapotában ténylegesen azt érte el, hogy az írásom elején ismertetett makói bírósági eljárásnak megfelelő eljárásokban sem embert, sem törvényt nem tisztelve tegyék tönkre bírók kormányzati emberek utasítására a bankok által kifosztott több millió magyar embert.
Nem kifogás nálam az, hogy ez a három millió, általam ezek szerint nem magyar embernek nevezett szavazó meg lett tévesztve a Kormány valódi szándékai tekintetében. Aki a XX. században magyarnak született legyen annyi esze, hogy ilyen „migráns” féle ócska trükkel ne lehessen saját nemzete kárára megtéveszteni.
Függetlenül attól, hogy fenti nyilatkozatomra tekintettel az alábbiak szerint nyomban megszólaltak ellenem az alábbiak szerint a hangadók:
LEVÉL DR. LÉHMANN GYÖRGYNEK
– Belföld, Dr.Léhmann, Kiemelt hírek – Tagged: Dr.Léhmann György, Népszavazás, Nyílt levél, Október 2. népszavazás, Olvasói levél
A napokban megjelent az oldalunkon egy dr. Léhmannal készült hangriport „deviza”-hitellel, illetve más, aktuális dolgokkal kapcsolatban.
Ebben a riportban dr. Léhmann kitért az október 2.-i népszavazásra, és elmondta, hogy szerinte mit kellene tennie az embereknek.
Mi már akkor jeleztük, hogy ebben a fontos kérdésben nem értünk egyet a véleményével: „NCK: hozzá kell tennünk, hogy a Dr. Léhmann október 2-i népszavazással kapcsolatos véleményével nem értünk egyet. (a többi “stimmel”) Mi a NEM szavazatra kérjük az olvasóinkat!”
Ezzel kapcsolatban egy kedves olvasónktól kaptuk az alábbi levelet, melyet dr. Léhmann Györgynek címzett, de nyílt levélként hozzánk is eljuttatott, így azt változtatás nélkül közöljük.
Tisztelt Dr. Léhmann György Úr!
Nagyon tisztelem Önt a sokak számára nyújtott, lelkiismeretes jogászi segítségéért!
Most azonban csak a – deviza-ügyekben teljesen jogos – HARAG mondatja Önnel, hogy NEM SZABAD a mohamedánok betelepítése ellen szavazni!
Kérem, gondolja végig, és – ha korrekt akar maradni, – az én véleményemet is szíveskedjék mindazokkal közölni, akiket eddig lebeszélt a NEM-mel szavazásról!
Ez az Ön nagy felelőssége, mert Önre – az eddigi tisztessége alapján – sokan hallgatnak!
A NATO- és az EU-csatlakozás előtti népszavazások a törvény értelmében érvénytelenek voltak, de az 50 % alatti részvevők döntő többsége NEM akarta a csatlakozást.
A kormány azt csinált, amit akart. Beléptetett minket.
Most azonban – talán mert ez konkrétan nem volt benne a mindeddig betartott „rózsadombi paktumban” – a kormány – A MI ÉRDEKÜNKBEN! – NEM-et mert mondani az EU „bevándorlás-politikájára”, és mivel 10 milliós ország vagyunk az 500 milliós EU-ban, nagyon szeretné felmutatni, hogy a nép is mellette áll – (legalább) EBBEN AZ ÜGYBEN!
MOST CSAK ÖRÜLHETÜNK, hogy AZONOS AZ AKARATUNK: népnek és kormányának!
A harag mindig rossz tanácsadó! Október 2-án minél többünknek szavaznunk kell, mert most ez a CÉL: NE TELEPÍTSENEK BE HOZZÁNK mohamedán tömegeket! Igen, a kormány, sajnos, azt tehet, amit akar: ha akarja, október 3-án már „megengedheti” az EU-nak, hogy ránk szabadítsa az iszlám hadsereget!
De okt. 2-án MI MÉG MEGTEHETJÜK, hogy tiltakozzunk ez ellen!
A Nemzeti Civil Kontroll által kedves olvasónak nevezett Kincsesné Salca Mária és tsai most vajon jobban érzik-e magukat azért, mert egy érvénytelen népszavazással, de három millióan elérték azt, hogy a kormányt támogató akaratukkal még a törvényhozást is maga alá gyűrheti a kormány és törvényt, jogszabályt semmibe véve a magyar bírói karnak kell a magyar emberek millióinak kivégzőjévé válni.
Kincsesné Salca Mária és többiek. Remélem sörrel ünnepelték meg népszavazási sikerüket, felidézve az 1849-es bécsi sörözős hangulatot. Hiszen akkor is, most is győztek a tisztességes magyarok felett.
Eltudja-e valaki képzelni azt, hogy mondjuk javaslatom alapján a szavazni vágyó emberekből 2,5 millió ember összetépve teszi vissza a borítékba a szavazólapot az 500.000 „NEM” szavazat mellett, akkor meg merte volna tenni a makói bíró azt, hogy a jogszabályok pontos ismeretében olyat írjon egy végrehajtás megszüntetése iránti perben, hogy
„A felpereseknek azonban további jogorvoslati lehetősége is van arra pl. egy végrehajtás megszüntetése, vagy végrehajtás korlátozása iránt indított perben, hogy amennyiben nem értenek egyet a végrehajtási záradékban közölt összeggel, azt a peres eljárás útján érvényesítsék. Ez esetben fölösleges bírósági eljárásokat generálna az, amennyiben a bank minden esetben – a fennálló tartozás összegét végrehajtási záradék kiállításának lehetőségét mellőzve – peres úton kívánná érvényesíteni.”
Nem merte volna megtenni. Azért nem, mert nyilvánvalóan tudta azt, hogy ezzel az ítélettel hivatali visszaélés bűncselekmény alapos gyanúja miatti eljárásnak teheti ki magát az alábbi törvényhely alapján.
„Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Így ellenben akkor repülhetett volna állásából, ha nem teszi meg a kormányzat által elvárt törvénysértéseket.
Ami pedig a Mészáros Lőrinc féle nagytudású uralkodó osztály tagoknak szintén a 3 millió magyar szavazópolgárok döntése folytán lehetséges nemzetromboló tevékenységet illeti, melynek eredményeként a magyar gazdaságnak az elmúlt hat évi magyar 1,5 százalékos hozzáadott értéket sikerült előállítaniuk a románok 23 százalékával szemben, be kell látni azt, hogy a hárommillió októberi szavazó szavazata nem csak a néhány millió devizaadós tönkretételét segítik, hanem a magyar nemzetnek, ennek a három millió embernek is hazáját jelentő országnak teljes gazdasági tönkretételét is.
Tudva azt, hogy minden tisztességes és érző ember a hazáját nagyon szereti, akár azt is mondhatom, hogy ez a szeretet mérték akár a családtagokkal szemben érzett szeretet mértékéhez igazodik.
Ezért érzem azt, hogy annak a három millió embernek cselekedete, akiknek felelőtlen szavazata hozzájárulásával a Róna Péteri tájékoztatást elfogadva saját hazájuk végveszélybe került, hasonlítható Goya „Szaturnusz felfalja gyermekét” festményén ábrázoltakhoz.
Azzal, hogy ezek nem a gyermeküket falják fel, hanem hazájukat.
Siófokon 2017. január 1-2.
Léhmann György
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Hírek, Publicisztika, Videó
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
