Az Egyesült Államok új béketervet dolgozott ki Ukrajna és Oroszország között, amelynek részletei az elmúlt napokban több nemzetközi médiumban is napvilágot láttak. A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció célja, hogy még a nyár folyamán áttörést érjen el a háborús felek közötti tárgyalásokban, bár a javaslat jelentős vitákat váltott ki mind Kijevben, mind Európában.
Az amerikai béketerv kulcselemei
A Bloomberg értesülései szerint az Egyesült Államok különmegbízottja, Steve Witkoff közvetlenül egyeztet majd Vlagyimir Putyinnal arról, hogy Oroszország ismerje el Ukrajna jogát saját fegyveres erőihez és védelmi iparához. A béketerv egyik központi eleme a Zaporozzsjai Atomerőmű visszaszolgáltatása Ukrajnának.
A Trump-adminisztráció azt tervezi, hogy az erőmű ezt követően amerikai ellenőrzés alá kerülne, és olyan városokat látna el energiával, amelyek ukrán és orosz ellenőrzés alatt állnak egyaránt. A terv része az is, hogy Ukrajna biztosítva legyen a Dnyeper folyón való áthaladásban, valamint hogy visszakerüljenek Kijev irányítása alá az oroszok által elfoglalt harkivi területek.
Krím: a legnagyobb engedmény?
A javaslat egyik legvitatottabb pontja, hogy az Egyesült Államok kész lenne elismerni Oroszország ellenőrzését a Krím-félsziget felett, amelyet a nemzetközi közösség túlnyomó többsége továbbra is Ukrajna részének tekint. A béketerv továbbá enyhítené az Oroszország elleni szankciókat, amit több európai tisztviselő aggodalommal figyel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan elutasította a Krím orosz bekebelezésének elismerését. Hangsúlyozta, hogy a félsziget továbbra is Ukrajna része, és semmiféle „békeszerződés” nem legitimálhatja az orosz megszállást.
Tárgyalási nyomás és határidők
Donald Trump április 24-én egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy szerinte mind Kijev, mind Moszkva „békét akar”, és hogy az Egyesült Államoknak van egy „végső határideje”, ameddig szeretnék elérni a megállapodást. Trump úgy fogalmazott: „Ez túl sokáig tart. Túl sok fiatal ember hal meg hetente. Ennek véget kell vetni.”
Egyes amerikai források szerint, ha a béketárgyalások nem vezetnek eredményre a megadott határidőig, Washington megváltoztathatja hozzáállását. Az azonban, hogy pontosan milyen következményekkel járna ez, nem világos.
London és Párizs: megosztott reakciók
A CNN információi szerint az Egyesült Államok és Ukrajna közötti április 23-i londoni tárgyalások „őszinték, pozitívak és eredményesek” voltak ugyan, de továbbra is fennállnak jelentős nézetkülönbségek. Főként arról nincs egyetértés, hogy a tűzszünetnek meg kell-e előznie a teljes békemegállapodást, vagy annak szerves része kell legyen.
Egyes európai diplomaták – a Financial Times szerint – attól tartanak, hogy a Trump-féle egyoldalú békejavaslat aláássa a NATO egységét, és akár a júniusi csúcstalálkozó meghiúsulását is eredményezheti.
Ukrajna: óvatos nyitás vagy nyomás alatt?
A CNN szerint az Egyesült Államok európai szövetségesei közül néhányan igyekeztek Ukrajnát „barátságosabb pozícióra” bírni Washington irányában, különösen a területi kompromisszumok kérdésében. Ez azonban súlyos kérdéseket vet fel Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatban.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Mark Schiefelbein
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
