„A harmadik generációs Sandero már közel nem az a Dacia, amiben fájdalmas kompromisszumokat kell kötni. Ez már egy kívül-belül vállalható autó. Főleg a puccos külsejű Stepway változat.” Ezekkel a sorokkal indítja egy magyarországi kollégám annak az autónak a tesztjét, amelyet nem sokkal később én is kipróbálhattam.
Mégpedig a 91 lóerős alapmotor és a CVT váltó kombinációjában, a gazdagabb szereltséggel párosítva. És amelyet – a Dacia egykori rossz híre ide vagy amoda – nekem is nagyon könnyű volt felvállalnom.
Elsősorban azért, mert ez, kérem, igenis egy szép, sőt attraktív autó. Az alapkivitelhez képest ugyanis felcicomázták egy sor terepes látványelemmel, lásd a lökhárítók alól kifutó védőlemezeket, a kerékszoknyák műanyag peremeit és a szintén műanyag ajtóbetéteket.
De olyasmikben is különbözik a sima Sanderótól, mint a gazdagabban bordázott motorháztető, a mutatósabb lökhárítók vagy a fényszórók látványos Y alakú betétei. Ja, és hogy el ne felejtsük: a kiskompakt szabadidő-autók abszolút többségét lepipáló 201 mm-es hasmagasságban. Ez egyszerűen elnézhetetlen, és a szó legszorosabb értelmében magasabb szintre emeli a verdát. Néhány egyéb stílusbravúr: a maszk és a tetősínek „STEPWAY” feliratai, illetve a tesztelt magasabb szinten az utóbbiak moduláris kivitele, ami beépített keresztrudakat jelent.
Ezt a fejezetet kezdjük azzal, hogy az indítókártyával a zsebünkben elég odalépnünk az autóhoz, és kinyitni az ajtót. Mert a rendszer időközben már automatikusan kibiztosította, nincs tehát szükség semmiféle külön gombnyomogatásra. A bezárás ugyanígy történik: 2 lépésnyit eltávolodva a verdától felhangzik egy szolid vakkantás, miközben kattannak a zárak is. Hihetetlen, mennyire praktikus megoldás, és milyen könnyű rászokni…
De térjünk vissza oda, hogy beültünk és körülnéztünk.
Aki ismerte a korábbi Sanderót, annak azonnal szemet szúr a jóval magasabb esztétikai színvonal: szebb üléskárpitok, karcsúbb fejtámlák, új, ízlésesebb műszerfal, okosabban elhelyezett központi kijelző, az új Dusterből átvett elegánsabb klímapult. (Amellyel kapcsolatban ikszedszer győződtem meg arról, hogy máig az ilyen forgótárcsás megoldás a legpraktikusabb légkondi-kezelés.)
Nyerő ötlet még az USB-aljzat középkonzolra történt áthelyezése, mert korábban a képernyő mellől kimeredő adathordozó nemcsak a szemet bántotta, de egy óvatlan kézmozdulattal akár bele is törhettük a panelbe. A telefonnak is ideális helye van a klímapult alatti rekeszben, és egyáltalán: rengeteg az ilyen-olyan kacattartó. Összesített űrtartalmuk 21 liter. Viszont ennyi szép és jó után egy apró ergonómiai fogyatékosság: a start-stop gomb a rádió távirányító blokkjának tökéletes takarásában van, az indulást így egy pici tapogatódzás előzi meg. Végezetül pár szó a tesztelt modell alapszereltségéről: aktív vészfékasszisztens, tempomat és sebességhatároló, esőszenzor, fűthető külső tükrök, digitális rádió, Apple Car Play a Android Auto telefonkezelés.
A segédvonalakkal működő parkolókamera és a navigáció már itt is feláras volt; az előbbi 220, az utóbbi 190 euróért rendelhető meg.
Az új Sandero Stepway két motorral vásárolható meg, bár mindkét esetben ugyanarról a 999 köbcentis háromhengeresről van szó. A különbség csak annyi, hogy az egyikük sima benzines, a másik pedig LPG-vel is üzemel. Tesztautónk erőforrása az előbbi volt, folyamatos áttételű, „vontatórezsimben” is használható CVT váltóval kombinálva. (Ezen kívül természetesen hatgangos kézi is választható hozzá). A 91 lóerőtől nem várhattam aszfaltszaggató mutatványokat, helyette viszont – a váltónak is köszönhetően – kellemes, kulturált vezetési élményt kaptam.
Az új típusú CVT váltók ugyanis már mentesek az elődjeik fogyatékosságaitól, elsősorban a hosszas töprengéstől és a „váltásokat” megelőző elnyújtott motorüvöltetéstől. Gyakorlatilag már tényleg úgy dolgoznak, mint egy normális automata. A Sandero Stepway esetében azonban pár mutatóban rosszabbak: gyári fogyasztás +0,6 l, végsebesség -9 km/óra, százas sprint +2,2 s, és kilométereként kb. 13 grammal több CO2-emisszió. Fogjuk rá, hogy ez a kényelem ára, a mínuszos adatokat pedig toleráljuk azzal, hogy ez a hajtáskombináció is belefér az Euro 6D-FULL szabványba…
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
