Egy korai emberfaj 1,8 millió éves fogát találták meg egy georgiai (grúziai) ásatáson. A régészek úgy vélik: a felfedezés igazolja, hogy a régió az egyik legkorábbi otthona volt Európában az ősi emberi közösségeknek.
A felfedezésről kiadott csütörtöki közlemény szerint az ásatás a georgiai fővárostól, Tbiliszitől száz kilométerre délnyugatra fekvő Orozmani település közelében folyt. Ez a Dmanisi régészeti lelőhely közelében található, ahol két évtizeddel ezelőtt 1,8 millió éves emberi koponyákat találtak.
Az afrikai kontinensen kívül a dmanisi leletek voltak a legrégebbi ilyen jellegű emberi maradványok, amelyekre valaha rábukkantak.
A felfedezés megváltoztatta a korai emberi evolúcióról és a vándorlási szokásokról kialakult tudományos álláspontot.
A régészek szerint a Dmanisitől 20 kilométerre talált fog szintén azt bizonyítja, hogy a Dél-Kaukázus hegyvidéki területe lehetett a korai emberek egyik legősibb otthona az Afrikából történt kivándorlás után.
Giorgi Bidzinashvili, az ásatás vezetője elmondta, hogy szerinte a fog a Dmanisinál talált két, csaknem ép, 1,8 millió éves megkövesedett koponya, Zezva és Mzia egyik „rokonának” maradványa lehet.
Az ásatásban részt vevő, a fogat megtaláló Jack Peart brit régészhallgató megfogalmazása szerint a felfedezés Georgia és az Afrikát 1,8 millió évvel ezelőtt elhagyó ember történetének szempontjából is óriási jelentőségű.
„Ez megerősíti, hogy Georgia valóban fontos hely a paleoantropológia és általában az emberiség története szempontjából” – fűzte hozzá.
A világ legrégebbi Homo-fosszíliái körülbelül 2,8 millió évvel ezelőttről származnak Afrikából. A korai ember, a vadászó-gyűjtögető Homo erectus (felegyenesedett ember) valószínűleg kétmillió évvel ezelőtt kezdett elvándorolni Afrikából.
Kínában korábban már felfedeztek mintegy 2,1 millió évesre becsült ősi eszközöket, de a georgiai leletek a legősibb Afrikán kívül talált emberi maradványok.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
