Ciprasz – Görögország megfenyegetett miniszterelnöke
Az EU nyomására Görögország megállapodott a hitelezőkkel, olyan áron, amit higgadtabb szakértők is a nemzeti szuverenitás teljes lerombolásának, bosszúnak tartanak, vagy, ahogy a világhálón is terjed, puccsnak: az eurózóna elitje puccsot hajtott végre egy tagállam ellen.
Hallgassa meg hanganyagot! Kattintson!
Mi történhetett a háttérben, hogy a görög miniszterelnök elfogadta ezt, miközben a népszavazás elutasította a további megszorításokat? A Vasárnapi Újságban Boros Imre és Bogár László közgazdász igyekezett válaszokat találni a kérdésre.
Boros Imre szerint Athént egyértelműen megzsarolta a trojka vezette nemzetközi pénzhatalom, amelynek csodálatos képessége “saját disznóságait más cipőjébe helyezni”. Szerinte a görögöknek azt mondhatták, ha ezt a megállapodást nem írjátok alá, ti voltatok azok, akik az országot bedöntöttétek, és a bajokat a népre zúdítottátok.
„Diszkrét beszélgető hálózat”
Bogár László is úgy látja, hogy a háttérben egy ismeretlen és megnevezhetetlen főszereplő, hatalmi struktúra áll. Ez a „diszkrét beszélgető hálózat” tartja szerinte kezében a globális hatalmi rendszert, és egyre több jel utal arra, hogy nem jó felé viszi a világot. Úgy véli, azt a félreértést is el kellene végre oszlatni, hogy ezt a tenger sok pénzt, amelyet a görögök kaptak, ők használták, pazarolták volna el. Görögország ugyanis – hívja fel a figyelmet – az elmúlt 4-5 évben nem növelte, hanem körülbelül 100 milliárd euróval még csökkentette is a felhasználását, a pénzeket pedig, csakúgy, mint korábban, hitelezői kapják.
Az Európai Központi Bank már az előző körben is bőven visszapótolta a német és francia bankoknak a korábban elengedett adósságot az ezermilliárd eurónyi olcsó forrással, amin végül többet kerestek, mint vesztettek – emlékeztet Boros. Aztán 240 milliárd eurót dobtak össze az államok, hogy átfolyatva a pénzt a görögökön a bankoknak fizessék ki, most pedig arról van szó, hogy a görög adósságkockázati mutató meredek emelkedését kihasználva a spekulatív tőke megvesz száz egység adósságot harmincért, és százat kap vissza érte a görögöknek címzett pénzből, azaz a befektetés több száz százalékos profitot hoz – értékeli a helyzetet a szakember.
Mesterségesen keltett hisztéria
Görögország 2008-ig körülbelül 6 százalékon kapott kölcsön, ez 2012-re 36 százalékra nőtt, és egy mesterségesen keltett hisztériával – a görög gazdasági összeomlással fenyegetve – egy óriási adóssághegyet építtettek a görögökkel, akik persze ezt sosem fogják tudni megfizetni. Ezért aztán az adósságukat mindig új pénzekkel terhelik meg, ám ezeket nem ők kapják, hanem a hitelezők, akik, miközben az euró-alapkamat 0,2 százalék, a görög pánikot kihasználva ennek a hozamnak a sokszorosát tehetik zsebre.
Magyarország kitört
Ebbe a játékba akarták beleforgatni Magyarországot is, és ezt a játékot kapcsolta ki az Orbán-kormány „bűnös módon”, és, bár mi is toljuk még az adóssághegyet, a finanszírozás már sokkal olcsóbb – mondják a közgazdászok. A töréspont szerintük valahol 2011-12 fordulóján következett be, amikor 11,5 százalékon volt a most 1,5 százalékos magyar alapkamat, és hasonlóan próbáltak velünk is elbánni, Orbán Viktor azonban egy másik utat választott: nem megszorított, hanem belföldre forgatta vissza a jövedelmek egy részét, a Magyarországon nagy profitot termelő szektorokat pedig alaposan megadóztatta, és végül sikerült kibújni a szorításból.
A FED-nek kell az eurózóna
A folytatásról Boros azt mondta, úgy látja, az Egyesült Államok minden áron egyben akarja tartani majd az eurózónát, ezért a “madzagokat rángató” amerikai magánintézmény, a központi bank szerepét betöltő FED mindent meg is tesz majd azért, hogy egy pénzügyi irányítás alatt tartson (az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt) 800 millió embert, és tovább nyomtatja majd a bankót.
pólus online
Forrás:patriotaeuropa.hu
Tovább a cikkre »
