Zuzana Čaputová köztársasági elnök szerint összeadva kell értelmezni a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésére érkező válaszokat az egyes kisebbségek létszámának megállapításakor.
Az államfő egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a magukat az első vagy második lehetőségnél egy adott nemzetiséghez tartozónak vallók számát összeadva kell értelmezni. A közösségi oldalán tett bejegyzésben azt írja, a Szlovák Statisztikai Hivatal a módszertanában azonos értékűnek tekintette a két kategóriát. „Annak érdekében, hogy eloszlassuk az ezzel kapcsolatos félelmeket, úgy gondolom, a kisebbségek képviselőivel való kommunikáció során a lehető legrövidebb időn belül meg kell határozni a vonatkozó jogi normák egységes értelmezését is” – terre hozzá Čaputová. A népszámlálás adatai közvetlenül a kisebbségi nyelvhasználati törvényben szerepelnek. Eszerint azon a településen lehet a hivatalban egy adott nemzetiség nyelvét használni, ahol az adott kisebbség legalább a lakosság 15 százalékát alkotja. Közvetve azonban más jogi normákban is felhasználják a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatait.
Az elnök szerint a nemzetiségek körében bizonytalanságot okozott, hogy az ügyben illetékes szervek még nem nyilatkoztak arról, miként akarják értelmezni a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésre érkező válaszokat. Ő azonban fontosnak tartja, hogy a népszámlálás eredményeit a kisebbségek számára kedvező módon interpretálják. Az államfő a bejegyzésében arról is ír, a népszámlálás igazolta, a nemzetiségi kisebbségek Szlovákia lakosságának jelentős részét alkotják. „Több mint 300 ezer lakos pedig élt azzal a lehetőséggel, hogy két nemzetiséghez tartozónak vallja magát” – mutatott rá Čaputová.
A népszámlálás nemzetiségi adatai szerint az ország 5 449 270 lakosából 422 065 személy (7,75 %) vallotta magát magyarnak a felmérés nemzetiségre vonatkozó első kérdésénél. A 2021-es volt azonban az első olyan szlovákiai cenzus, amelyben a nemzetiségre egy második kérdés is vonatkozott. Az online űrlapon először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett. Az utóbbi lehetőséggel élve további 34 089 személy nyilatkozott úgy, hogy a magyar nemzetiséghez is tartozik. Ők az első helyen valamilyen más identitást jelöltek meg. A nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésnél magukat magyarnak valló személyek az ország összlakosságának 8,37 százalékát teszik ki.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
