Az Európai Bizottság év elején hozott 2023/58. végrehajtási rendelete engedélyezi a fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvák (alombogárlárvák) új élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként való forgalmazását. Félreértés ne essék: nincs semmi kifogásom a bogarak ellen. Ha turistaként valamelyik olyan egzotikus országba látogatnék, ahol a rovaralapú gasztronómia őshonos ínyencségnek számít, a bogármenüből minden bizonnyal megkóstolnám a sáska- vagy tücsökragut. Ha abban az országban nem halnak meg tőle, gondolom, nekem se esne bajom, sőt, egy újabb tapasztalattal, élménnyel lennék gazdagabb, legrosszabb esetben csalódnék.
Amúgy azok szerint, akik már kipróbálták, a bogarakból készült ételek semmilyen gasztronómiai élményt nem nyújtanak. És visszatérve az EB döntésére, ez már csak azért is furcsa, mert a bogarak élelmiszerként való forgalmazására e földrészen nem volt társadalmi igény. Sem Európában, sem szűkebb pátriánkban. Mi itt, Székelyföldön jól megvagyunk a hagyományos konyhánkkal, amelyből nem hiányzik a finom pityókatokány, székelygulyás, töltött káposzta stb. De meg vagyok győződve, hogy az osztrákok sem cserélnék bogárra a bécsi szeletet, s hadd ne soroljam Európa népeinek gasztronómiai jellegzetességeit, amelyeknek vizet sem vihetnek a bogarakból készült ételek.
Hogy kinek volt igénye erre az őrültségre, azt az EUR-Lex portálról tudhatjuk meg, mely bárki számára elérhető magyar nyelven is. (Az EUR-Lex az uniós joghoz online hozzáférést adó portál; tartalmazza az EU jogi dokumentumainak hivatalos változatát, egyszersmind a legátfogóbb uniós jogtár; az unió 24 hivatalos nyelvének mindegyikén rendelkezésre áll, és naponta frissül.) Innen idézem: „2018. január 7-én az Ynsect NL B.V. vállalat (korábbi nevén Proti-Farm Holding NV, a továbbiakban: kérelmező) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvák (alombogárlárvák) uniós piacon új élelmiszerként történő forgalomba hozatalára vonatkozóan. A kérelmező az Alphitobius diaperinus-lárvák fagyasztott, pépesített (őrölt), szárított és por (őrölt) formában több, az általános népességnek szánt élelmiszer összetevőjeként, valamint por formában a felnőtt népességnek szánt, a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott étrend-kiegészítőkben történő felhasználásának engedélyezését kérte.”
Szóval, egy szál holland vállalat kérésére az EB haptákba vágta magát, és jóváhagyta a cég által termelt és/vagy tenyésztett lárvák élelmiszerként való forgalmazását… Mint ebből is látszik: nem egy társadalmi igényt, hanem egy multinacionális cég szükségletét elégítették ki. Nem furcsa és felháborító?!
Emlékezzünk vissza, pár évvel ezelőtt a FUEN (Federal Union of European Nationalities) Minority SafePack néven számos országban 1,2 millió aláírással alátámasztott kérést nyújtott be az Európai Bizottsághoz a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. A kérést leseperték az asztalról. Hasonló elutasításban részesült a Székely Nemzeti Tanácsnak a nemzeti régiók védelmében benyújtott európai polgári kezdeményezése is.
Mindezek után mi, székelyek joggal kérdezhetjük: tulajdonképpen kinek az érdekeit szolgálja az Európai Bizottság, és egyáltalán: komolyan lehet-e venni az Európai Unió intézményeit? Vagy sóhivatalok, amelyek azt a látszatot keltik, Európa népeinek érdekeit szolgálják, miközben suttyomban a multik és a globalista influenszerek szekerét tolják?
Mindenesetre nem csodálkoznék, ha a belga bűnüldözők a „rovarbizottság” tagjainak hotelszobáiban is eurómilliókkal megtömött bőröndöket találnának, mint Eva Kaili és társai esetében, akik kenőpénz árán az egyik arab ország „tevekaravánját” akarták besegíteni az uniós sivatagba.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
