Mit jelent az újságírás a 21. században? Vonzza-e még a fiatalokat ez a szakma, ami már jórészt nem is újság írása, hanem internetes oldalak megtöltése tartalommal. Miután pedig az internetes felület gyakorlatilag végtelen ez komolyan érinti a szakma minőségét. Ezen felül a közösségi média révén sokan elhiszik magukról, hogy újságírók, olyanok is, akik a szakma legalapvetőbb szabályaival sincsenek tisztában. Vajon van-e még etalon a médiában? És Németországban miért nem ad a médiumok többsége arra, hogy kiegyensúlyozott Magyarország-képet tükrözzön? – ezekről kérdezték Boris Kalnokyt a Die Welt korábbi budapesti és közép-európai tudósítóját, a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetőjét a Kossuth Rádióban.
Az újságíró szakma nem vonzó, nemcsak Magyarországon, de Németországban sem – mondta el Boris Kalnoky. A régi üzleti modell már nem működik a technológiai újítások miatt, ezért pénz sincs már benne, ez is egy oka annak, hogy milyen kevéssé vonzó ez a pálya. A szakmában valójában ki kell menni a világba, látni az eseményeket és elmesélni azokat elfogultság nélkül. Ezekből nagyon kevés van, holott igény lenne rá. Az objektivitás nem létezik de alapszabály, hogy törekedni kell rá.
„Sokszor az volt a benyomásom, hogy a német médiában nem lehet objektív módon informálódni a magyar helyzetről” – árulta el a Die Welt egykori budapesti tudósítója. Magyarországról vagy rosszat, vagy semmit – ez volt az alapszabály, bár nem volt kimondva.
Magyarország kritizálása slágertéma a német médiában. A legtöbb kolléga manapság szabadúszó ezért a cikkeiket el kell adniuk, az pedig csak úgy sikerül a jelenlegi médiában, hogy ha a „nacionalista, antiszemita, autoriter, antidemokrata” magyar kormányról írnak – fejtette ki Kalnoky.
Ha valaki ez ellen szót emel és elmondja, hogy nem igaz, akkor egyrészt nem tudja eladni a cikkeit, ami a karrierjébe kerülhet, másrészt pedig onnantól kezdve rásütik annak a bélyegét, hogy ő a nacionalista, antiszemita erők mellett áll.
Ahhoz hogy ebből ki lehessen törni az újságírónak gondolkodnia kell és bátorság sem árt, de a mostani generációkat nézve, akik szabadúszók, nincs stabil egzisztenciájuk, ők nem tehetik meg. Kalnoky saját példáját hozta, mivel neki már volt presztízse ezért szembe tudott menni a fősodorral.
Az a furcsa, hogy mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy a magyar és német érdek közös, ennek ellenére a médiában egészen más viszonyt festenek le. Ilyen a migráció kérdésköre: Németország érdeke az volt, hogy kvóták szerint osszák el a migránsokat, így az ő terhük csökken. Ezzel szemben Magyarország a kerítéssel rövidre zárta az ügyet. A V4 együttműködés egységbe kovácsolta ezt a térséget, a németeknek pedig ez egyáltalán nem áll érdekében.
2018 után a vitás kérdéseket Brüsszelbe helyezték ki, így a migrációs kérdés, vagy épp a jogállamisági ügyek ott dőlnek el, míg a bilaterális kétoldalú gazdasági kapcsolatok terén a két ország jó viszonyt ápol – hangsúlyozta Boris Kalnoky.
A német kormányzati oldalon nincs akarat arra, hogy erről kommunikáljanak, ezekről a pozitív kérdésekről, mert a média azonnal kritizálni kezdi őket, hogy egy ilyen „gonosz kormánnyal” üzletelnek.
A teljes adás itt hallgatható vissza.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
