Békéssé válhat a dzsihadista Iszlám Állam?

Békéssé válhat a dzsihadista Iszlám Állam?

Napjainkban az Iszlám Állam (IÁ) radikális szunnita terrorszervezet futótűzszerű terjedése és működésének hatékonysága párját ritkító. Rostoványi Zsolt iszlámkutató szerint nem kizárható az sem, hogy az Iszlám Állam megszilárdítja hatalmát, és eleget tud tenni államépítési ambícióinak. A nagy kérdés az, vajon ez esetben tevékenysége pacifikálódna-e.

– Nemrég három, egy napon történő merényletet vállalt magára az Iszlám Állam. Egyes vélemények szerint a támadásokban érintett térségeknek, valamint az áldozatoknak is jelképes üzenetük van. Ön mit gondol erről?
– Sokan talán eltúlozzák ennek a szimbolikának a jelentőségét. Franciaországban azért követtek el merényleteket, mert a Kadhafi-ellenes harcok idején a francia haderő elsőként avatkozott be Líbiában. Másrészről Franciaország az IÁ ellen létrehozott koalíció keretein belül a mai napig jelen van Irakban. Ami Tunéziát illeti, ha egy valamirevaló terrorszervezet nem nézi jó szemmel, hogy ott sikeres demokráciaépítés zajlik, akkor az ország ütőerére akar csapást mérni. Tunézia esetében ez a turizmus. Végül a kuvaiti síita mecsetben elkövetett tömegmészárlásnak is hasonló indítéka volt, hiszen a szunnita többségű Kuvait azon kevés arab országok egyike, ahol a politikai rendszer egyre inkább tolódik a demokrácia felé. Továbbá ne felejtsük el, hogy a kuvaiti parlamentben síita vallású képviselők is ülnek. Bár az Iszlám Államnak sajátos az iszlámértelmezése, legfőbb ellenségeik mégiscsak a síita mozlimok.

– Összehangolt akciókról sem beszélhetünk? A hármas merényletet megelőzően, a magát kalifának kinevező Abu Bakr al-Bagdadi Twitter-üzenetben közölte, meglepetéseket tartogatnak Obamának, valamint szövetségeseinek, emiatt különös aktivitást vár el a híveitől. A nyugatnak szánt nyílt fenyegetések miatt azért mégis aggódunk.
– Nem gondolom azt, hogy központból irányított, utasításra elkövetett akciók lettek volna. Tény, hogy az Iszlám Állam felhívásokat tesz, és nem veti el azokat a módszereket, amelyek a terrorszervezetekre jellemzők. Az Iszlám Állam legfőbb célja továbbra sem a nyugati civilizáció támadása, hanem a területszerzés és -megtartás, ahol létrehozhat egy kalifátust. Véleményem szerint ez elsősorban megfélemlítésre irányuló propaganda, és kétségen kívüli, hogy kiváló kommunikációs szakemberekkel dolgoznak. A cél pedig, hogy különösen azokat az államokat ijesszék meg, amelyek valamilyen szinten részt vesznek az ellenük folyó küzdelemben. S azt se felejtsük el, hogy módszereik vonzók a frusztrált, Európában élő második és harmadik generációs mozlimoknak, akik a nyugati társadalmakba nem tudtak beilleszkedni, viszont gyökereikkel már elvesztették a kapcsolatukat. Ezeknek az identitásválsággal küzdő egyéneknek az IÁ fogódzkodót kínál.

– Egy új hazát?
– Az Iszlám Állam a kalifátus visszaállítását tűzte ki célul, amely egységbe akarja foglalni az iszlám ummát, közösséget. Többen – így Stephen Walt professzor is – reális opcióként számolnak azzal, hogy az Iszlám Államnak az általa elfoglalt területeken sikerül megszilárdítania a hatalmát. Egyesek szerint hagyni kellene, hogy ezt az államot felépítse, mert az államépítés nyomán valószínűleg megszűnnének a radikális eszközök. A történelemben erre számos példa akad. Vegyük csak a forradalmakat, amelyek sokszor barbár eszközökkel hoztak létre valami újat, ami aztán békésen maradt fenn. Az Iszlám Állam persze már létező államok területén képzeli el a maga államépítését, s ez bonyolítja ezt az egyébként is igen összetett helyzetet.

– Nehéz ezt az álláspontot elfogadni, miközben más kontinensen – ahol területi érdekeltsége nincs az IÁ-nak – civilek vére hullik.
– Eddig az Iszlám Állam alapvetően nem arról volt ismert, hogy nyugaton terrorakciókat hajt végre, ebben jelentős eltérést mutatott például az al-Kaidától. Az IÁ mára elfoglalt egy bizonyos területet, a terrorakciók pedig elsősorban a megfélemlítés eszközei. A csoport csak bizonyos szempontból tekinthető terroristahálózatnak, miután az utóbbi egy évben több mint 30 szervezet tett neki hűségesküt, illetve biztosította a támogatásáról. Mindezt azonban csak azért tették, mert korunk leghatékonyabban működő iszlamista szervezetéről beszélünk. Másfelől vonzó pont a csatlakozóknak, hogy az Iszlám Állam önfinanszírozással működik.

– S ha az Iszlám Állam pacifikálódik, mi történne ezekkel a szervezetekkel?

Hírdetés

– Ha az IÁ céljainak elérését követően békés mederbe terelné tevékenységét, a radikális szövetségesek feltehetőleg leválnának róla, hiszen ők csak a radikalizmusban egyeznek az Iszlám Állammal.

– Önfinanszírozást említett. A fél világ meg van róla győződve, hogy az Iszlám Állam pénzügyi hátterét Szaúd-Arábiának, Katarnak, valamint az Egyesült Államoknak köszönheti.
– Bármennyire is folyik a diskurzus erről, az Iszlám Állam önfenntartó, sorra lehetne most venni, hogy milyen bevételei vannak.

– Nem mindig volt azonban saját területe a szervezetnek, amelyből pénzt tudott volna kisajtolni. A kezdetekhez nyilvánvalóan szüksége volt támogatásra.
– Voltak bevételei, de ezeket nem célzottan neki szánták. A Perzsa-öböl menti országokból valóban mentek pénzek Szíriába és Irakba, persze hozzá kell tenni, hogy a mai napig is érkeznek. Ezeket a támogatásokat azonban magánszemélyek nyújtják. Megjegyzem, Szaúd-Arábia mindig is hihetetlen pénzeket fektetett abba, hogy a saját iszlámértelmezését terjessze, de a szaúdi vahabiták eleve nem fogadják el al-Bagdadi kalifaságát. Amikor Szíriában felmerült az Aszad-rendszer megbuktatása, az Egyesült Államok elkezdett különböző ellenzéki szervezeteket támogatni, de más helyekről is érkeztek pénzek a régióba. Közel ezer iszlamista szervezetről beszélhetünk ekkoriban Szíriában. Ezekből nőtt ki az Iszlám Állam is, amelynek akkoriban még csak az elődje, az Iraki Iszlám Állam működött. Később ez az említett szervezet felülkerekedett a vetélytárs an-Nuszra fronttal szemben, és a Súra tanácsának egykori elnökét, Abu Bakr al-Bagdadit tették meg vezetőjüknek.

– Mi a véleménye akkor azokról a 2013-ban készült fotókról, amelyeken John McCain amerikai szenátor az an-Nuszra tagjaival, köztük al-Bagdadival is tárgyalt?
– Tudomásom szerint McCain a Szíriai Szabad Hadsereggel tárgyalt, az ominózus fotókon látható személy nem Bagdadi volt, persze az egyes szíriai ellenzéki csoportok közötti viszonyok igen szövevényesek. McCain az elsők között támogatta az Iszlám Állammal szembeni erőteljes fellépést. Mindenesetre Amerika befolyása a közel-keleti térségében jelentősen csökkent az utóbbi időben. Ahogy az arab tavasz esetében is láthattuk, Washington reakciói megkésettek, kívülről nézve pedig következetlenek voltak; az Egyesült Államok csak szaladt az események után.

– Obama miért nem lép fel határozottabban az IÁ működése ellen? A korábban említett üzenetekben a csoport Amerikát is nyíltan is megfenyegette.
– Biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Államok nem fog szárazföldi csapatokkal beavatkozni. Inkább olyan helyi erők képzésébe fektet majd, amelyek az IÁ ellen küzdenek. Obama markánsan különbözik az ifjabbik Bushtól, s már elnöksége kezdetén empátiával fordult az iszlám felé. Fontos hozzátenni, hogy Afganisztán és Irak olyan fiaskók voltak, amelyek az amerikai adófizetők pénzét emésztették. Egy újabb költséges közel-keleti katonai beavatkozás nem lenne népszerű köreikben.

– Az IÁ megjelenésével beszélhetünk a terrorizmus új irányvonaláról?
– Bizonyos szempontból most újfajta, de a történelem szempontjából nem az. Az IÁ-t inkább olyan radikális forradalmi szervezetekhez hasonlítanám, mint például Latin-Amerikában a Fényes Ösvény. Terrort alkalmazó forradalmak mindig is voltak, ráadásul az első nyilvános, az interneten is közzétett lefejezést sem az Iszlám Állam, hanem az al-Kaida mezopotámiai szervezete hajtotta végre egy Nicholas Berg nevű újságírón. Az Iszlám Állam esetében a közösségi média professzionális használata, a megkoreografálás, a pszichikai hatásvadászat eszköze az új, de a kegyetlenkedés semmiképp. Az teszi különlegessé, ahogy a modern technikát a megfélemlítéshez felhasználja.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »