„Arra számítok, hogy lesz egy olyan Európai Parlament, ahol a békepártiak többen lesznek, mint a háborúpártiak”, és az Európai Tanácsban – ahol a miniszterelnökök ülnek – is megváltoznak az erőviszonyok: több lesz a békepárti és kevesebb a háborúpárti – mondta Orbán Viktor.
blikk.hu
Orbán Viktor arra számít, hogy az európai parlamenti (EP-) választások után az EP-ben több békepárti lesz, mint háborúpárti – a miniszterelnök erről a Blikk online kiadásában csütörtökön közzétett interjújában beszélt.
Orbán Viktor az interjúban kijelentette, hogy a nyugati politikában van európai színtér és amerikai színtér. „Az európai színtéren is van birkózás a háborúpártiak és a békepártiak között, valamint Amerikában is zajlik ez. Ha Európáról beszélünk, nem állunk jól. Van húsz egynéhány tagállam az Európai Unióban, amely határozottan háborúpárti. Van egy tagállam, ez Magyarország, amely határozottan békepárti és volt egy ország, Szlovákia, amelyik éppen átmanőverezte magát a választások utáni kormány segítségével a háborúpárti álláspontból a békepártiba” – tette hozzá.
A miniszterelnök megjegyezte: az európai választás nem egyszerűen csak az Európai Parlament mandátumainak a felosztásáról szól majd, ez mindenhol egy nemzeti választás is és a kormányoknak igenis felelőssége van a saját polgárai irányába. A kormányfőnek az a feltételezése, hogy az európai választás után a miniszterelnököknek a hozzáállása a háborúhoz érzékelhetően megváltozik majd, mert az európai politika minden gyengesége ellenére is alapvetően mégiscsak demokratikus politika és nem lehet szemben úszni az árral büntetlenül hosszabb távon: a miniszterelnököknek alkalmazkodniuk kell a közvéleményhez. „Arra számítok, hogy lesz egy olyan Európai Parlament, ahol a békepártiak többen lesznek, mint a háborúpártiak”, és az Európai Tanácsban – ahol a miniszterelnökök ülnek – is megváltoznak az erőviszonyok: több lesz a békepárti és kevesebb a háborúpárti – mondta.
Értékelése szerint a háború következő fokozatát, ami már azt jelentené, hogy Oroszország területét is elérni képes technológiát adjanak át Ukrajnának, ne adj’ isten, nyugat-európai államok vagy a NATO katonái menjenek be ukrán területekre, még a korábbi háborúpárti miniszterelnökök nagy része is túlzásnak tartja.
Ez egy folyamat, amiben ügyesen kell manőverezni, és amire az európai parlamenti és a november eleji amerikai választás is hatást gyakorol. „Ez a két választás együtt eredményezheti majd azt a fordulatot, ami a nyugati világ, a nyugati politika háborúpártiságától elvihet bennünket a békepártisághoz, a békéhez” – tette hozzá.
A miniszterelnök a kegyelmi botrányról azt mondta: teljesen eszköztelen volt a helyzetben, mert Magyarországon a köztársasági elnöki intézmény jól el van választva a mindenkori kormánytól és a mindenkori parlamenttől. „Az elnökkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozni egy érzékeny dolog és én igyekszem nem is foglalkozni velük”. Értékelése szerint ugyanakkor Novák Katalin jól döntött, amikor lemondott.
Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondását az ügy „szerencsétlen részének”, „vezéráldozatnak” nevezte. Hozzátette: húsz-harminc éves gyakorlat volt, hogy ha a köztársasági elnök eldöntötte, kegyelmet ad valakinek, akkor formalitás volt, hogy az igazságügyi miniszter aláírta. Akkor is, ha korábban egyébként nem értett vele egyet. Huszonöt éve nem volt olyan, hogy az igazságügyi miniszter ne írt volna alá valamit.
„Azt gondolom, ahelyett, hogy Judit behozta volna ezt a kormányba, vagy megvitatta volna velünk, úgy gondolta, van egy töretlen gyakorlat, akkor aláírja. Úgy vélem, neki sem volt más választása, mennie kellett, de ott érzek egy túlzást. Vele szemben a sors itt méltánytalan volt. Nagyon sajnálom, hogy az igazságügyi miniszter asszony ebbe a helyzetbe került” – fogalmazott.
Orbán Viktor kérdésre elmondta azt is: mindkettőjükkel beszélt azóta, Varga Judittal gyakrabban találkozik, és vannak ügyek, amelyekben kifejezetten számít a véleményére most is.
Varga Judit volt férjéről, Magyar Péterről azt mondta: a szóban forgó úriembert nem ismeri, életében két mondatnál többet nem váltott vele és az is teljesen formális volt. „Ha ő a belső körökhöz tartozott, akkor én nem” – fogalmazott.
Hozzátette: nem szívesen mond véleményt az emberekről, különösen olyanokról nem, akiket nem ismer. Könnyű megbántani valakit, vagy igazságtalanságot elkövetni. Az biztos, hogy kicsit szokatlan, hogy az ember a saját feleségét lehallgatja és utána a vele való rögzített beszélgetést politikai célokra használja. „De ez is több annál, mint amit mondani akartam. Judittal szemben a személyes érzelmeink azért erősek, mondom, barátság is van és az, hogy őt szenvedtetik vagy sanyargatják, az mindannyiunknak fáj”.
A kérdésre, hogy nem bosszantja-e a politikai kezdeményezése, Orbán Viktor nemmel felelt.
Egyetlen magyar választópolgártól sem lehet eltiltani, hogy kipróbálja magát a politika világában – fejtette ki, hozzátéve, az is lehet, hogy vezeti olyan meggyőződés, ami figyelemre méltó. Nem szabad túl korán ítélkezni, nem lehet tudni, miből lesz a cserebogár. Türelem meg távlatok kellenek ahhoz, hogy valamit meg lehessen a politikában ítélni.
Megjegyezte: az zavarná, ha mindez az ő térfelükön történt volna, de miután tőlük balra történik és az ellenzéken belüli ügyek világához tartozik, nincs hozzá személyes vagy érzelmi viszonya.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
