Az egyre tovább gyűrüző baloldali kampányfinanszírozási botrányt, és az ehhez kapcsolódó közvélemény-kutatási manipulációkat tartja a hét legjelentősebb belpolitikai történéseinek Kiszelly Zoltán politológus, aki a Magyar Hírlapnak nyilatkozva beszélt az gázársapkának nevezett brüsszeli terv kudarcának okáról is.
Szeptember elején, amikor hosszú ígérgetest követően napvilágot látott a Mindenki Magyarországért Mozgalom kampányfinanszírozási elszámolása, kiderült, hogy a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert közel kétmilliárd forinttal segítették az Amerikai Egyesült Államokból. – Márki-Zay Péter arra hívatkozik, hogy ez a pénz egy mozgalomnak jött, és nem pártnak, ami felveti azt a gyanút, hogy a pártfinanszírozási törvény megkerülésére használták. Mivel ő volt a baloldali összefogás pártjainak a listavezetője, elég gyenge kifogásnak tűnik, hogy az ő mozgalma nem párt, hiszen a pártok közös kampánytevékenységét finanszírozták ebből az összegből. Felvetődik, hogy éppen a hazai törvények megkerülése érdekében találták ezt ki – fogalmazott Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója.
A politológus úgy látja, hogy mindez megmagyarázza utólag azt a feszültséget, ami a DK, a Jobbik és Márki-Zay Péter között kialakult, hiszen ez nem csupán Dobrev Klára háttérbeszorítását jelentette az előválasztással, hanem amerikai üzenet volt Gyurcsány Ferencnek a megkerülésére, illetve leváltására. A kampányfinanszírozási botrány továbbgyűrüzésének tekinthetjük, hogy a héten kiderült, a baloldali közvélemény-kutatók manipulálták a választókat, azzal mentegetve magukat, hogy a mögöttük álló pártok és politikusok nyomást gyakoroltak rájuk.
– Ismét, sokadszor derült ki, hogy amivel a baloldal vádolja a kormányt, azokat az ügyeket ők maguk követik el. Amikor ők propagandáról vagy lakájmédiáról beszélnek, akkor kiderül, hogy a baloldalon ipari méretekben zajlanak ezek az ügyek. A közvélemény-kutatók reakcióiból kiderült, hogy nem csupán a szavazók manipulálása zajlott, hanem öncenzúra is annak érdekében, hogy a választókkal elhitessék, szorosabb a verseny a kormánypártok és a baloldali szervezetek között – értékelt az elemző.
Kiszelly Zoltán szerint a kenyérharc esetét látjuk, amikor a négy hagyományos közvélemény-kutató, amely folyamatosan dolgozott a baloldalnak, és Márki-Zay Péter kampány vezetője, Zaránd Péter által tervezett új cég között kialakult a feszültség. A negyedik kétharmad után feltételezhetően csökkenő vagy szigorúbb feltételekhez kötött guruló dollárokért megy a harc. A baloldal udvari szállítói támadják a kampányfőnököt, aki azon a területen, ahol eddig ők lefedtek mindent, egy új online közvélemény-kutatót akar létrehozni, ami kirobbantotta a konkurenciaharcot. – A régi vezetők azt mondják, hogy ők jól mértek, csak a manipulációkkal éppen a kampámnystáb elvárásait szolgálták ki, akik most a helyüket igyekeznek átvenni, megkérdőjelezve az ő szakmai munkájukat. Az egyik cég vezetője arról beszélt, hogy ők 14-16 pontos különbségeket mértek a kampány során a baloldal rovására, de ezt nem merték elmondani, helyette 6-8 százalékos hátrányról beszéltek, mondván, az még megfordítható. De még egymás között is van vitájuk, megkérdőjelezve a másik cég szakmai munkáját – összegzett az elemző.
Azt látjuk, hogy a politikusok között is megy egy harc, hogy ki legyen a bukott baloldalon a vezető, és mögöttük is ugyanolyan küzdelem zajlik, hogy ki juthat majd forráshoz a hátországban. A baloldal újrarendeződése kezdődött meg, most, fél évvel a súlyos vereség után próbálnak feltápászkodni a padlóról, értékelte a baloldal zajos belharcát Kiszelly Zoltán. Az elmúlt napokban a külpolitikai élet is aktívabb lett, ám úgy tűnik, hogy a brüsszeli kezdeményezés a gázra tervezett ársapkáról, elbukik.
– Az ársapka helyett használjuk az igazi kifejezést, a szankciót. Két hónapja nem hoztak új szankciót Oroszország ellen, ezért a brüsszeli vezetők úgy érezhették, túl passzívnak tűnhetnek, így találták ki ezt az eljárást. Az újabb orosz ellenes szankcióhoz azonban egyhangúság kellene, amelyet nem csupán Magyarország nem fogadna el, hanem Németország és más ország sem támogatna. Ezért az összes Európába érkező gázra akarnak egy ársapkát alkalmazni, ami egy gazdasági, kereskedelmi intézkedés lenne, és aminek az elfogadásához már elegendő lenne egy kétharmados többség az unióban. Az elképzelést azonban nem csupán az orosz, hanem a norvég, a katari szállítók sem fogadnák el, ezért láthatóan nem működhet. Ne legyenek azonban kétségeink, csak átmenetileg került le a téma az asztalról, mert Brüsszel újra neki fog futni, ugyanis tartósan magas energiaárakban érdekeltek, az egekben akarják tartani, hiszen így lehet a pénzt elinflálni, ami kint van az embereknél, és a magas infláción keresztül az államadóságokat is megpróbálják elinflálni – jelentette ki a politológus, hozzátéve, hogy az orosz energiahordozó függőséget amerikaira igyekeznek cserélni.
Kiszelly Zoltán úgy látja, hogy mindez egy harmadik célt is szolgál, a technológiaváltást, ami a zöldnek nevezett energiaforrásokat hozza helyzetbe, mert ezek az olcsó gázenergia mellett nem tudnak érvényesülni, de ha már drága a gáz, akkor rögtön felértékelődik a szerepük. A magas energiaárak mellett az alternatív lehetőségek üzleti tervei hamarabb megtérülnek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
