November 1-jétől akárhányszor 180 nappal meghosszabbíthatják a veszélyhelyzetet Magyarországon, ezt szavazta meg hétfőn az Országgyűlés. A módosítás szerint
A módosítás lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés (legfeljebb) 180 nappal meghosszabbítsa újra és újra a veszélyhelyzetet „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében.”
Orbán Viktor május 24-én jelentette be, hogy aznap éjféltől háborús veszélyhelyzet lesz. Orbán ezt azzal magyarázta, hogy a szomszédban háború zajlik, egy olyan háború, „amelynek még senki sem látja a végét”, és ezért szerinte mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség.
Ezzel az indoklással módosították az Alaptörvényt, ami kiegészült azzal, hogy humanitárius katasztrófa vagy szomszéd országban zajló fegyveres konfliktus esetén is el lehet rendelni ezt az állapotot. A törvény indoklásában azt írták, több európai ország különleges jogrendi szabályozása is időkorlátot szab a veszélyhelyzetre.
A törvényjavaslat elfogadása előtti rövid vitában a mihazánkos Novák Előd azt mondta, ez a módosítás ebben a formájában „elfogadhatatlan”, és ők nem támogatják „az új világrendet, a szabadságunk korlátozását”. Hiányolja például, hogy az ügyben még a képviselők sem fordulhatnak Alkotmánybírósághoz. Novák szerint a módosítás nem jelent mást, mint „180 napos jogfosztást: ennek kellene örüljünk?”.
A DK-s Arató Gergely szerint „továbbra is az a helyzet, hogy Magyarország államformája veszélyhelyzet”, a kormány pedig a veszélyhelyzet mögé bújva „osztogatja a pénzt ész nélkül”, és egyes társadalmi csoportok jogait vonják el, például a tanárok sztrájkjogának elvétele is ilyen körülmények között jelent meg. Arató szerint a veszélyhelyzet olyan, mint „a megszálló orosz hadsereg: ideiglenes érkezett, sokáig itt maradt”.
A törvényalkotási bizottságból a fideszes Illés Boglárka minderre úgy reagált, a kormánypártok nem akarják fenntartani a veszélyhelyzetet, de muszáj, mert a szomszédban háború dúl.
Valójában ez korlát – legalábbis a kormány és az MTI szerint
November elsejétől módosulnak az alaptörvény különleges jogrenddel kapcsolatos szabályai is: az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása szerint a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
Az új alkotmányos szabályok szerint a kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében – a jelenlegi tizenöt nap helyett – harminc napra veszélyhelyzetet hirdethet. A most elfogadott törvény veszélyhelyzet Országgyűlés általi meghosszabbítására állapított meg időkorlátot.
Másra is felhasználható a különleges jogrend
A veszélyhelyzet a magyar jogrendben egy úgynevezett minősített időszak, amiben különleges jogrend lép érvénybe. Ez azt jelenti, hogy a kormány veszélyhelyzetben olyan rendeleteket fogadhat el, amikkel felfüggesztheti bizonyos törvények alkalmazását.
De a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva rendeletben mondta ki, hogy az egy héttel elhalasztott és végül augusztus 27-én megtartott augusztus 20-i tűzijáték megtartásához ingyen használhatók a közterületek.
(Telex – MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
