Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon, június végén úgy döntött, hogy leállítja egyes légvédelmi rakéták és precíziós lőszerek szállítását Ukrajnának. A döntés hátterében az amerikai készletek kimerülésétől való aggodalom áll, amelyet Elbridge Colby, a Pentagon politikai főtisztviselője vezetett felülvizsgálat nyomán javasolt.
A leállás különösen érzékenyen érinti Kijevet, amely az elmúlt napokban minden eddiginél súlyosabb orosz légitámadásokkal néz szembe. Június utolsó hétvégéjén Oroszország 60 rakétát és 477 drónt vetett be Ukrajna ellen – ezek több mint felét sikerült megsemmisíteni, de a támadások így is komoly károkat okoztak.
Mi áll a döntés mögött?
A hivatalos magyarázat szerint a lépés „az amerikai érdekek elsőbbségét” szolgálja. A Fehér Ház helyettes szóvivője, Anna Kelly úgy fogalmazott: „Az Egyesült Államok fegyveres erőinek ereje továbbra is megkérdőjelezhetetlen – kérdezzék csak meg Iránt.” Ezzel az Egyesült Államok májusi iráni nukleáris létesítmények elleni csapására utalt.
A döntés ugyanakkor aggodalmat keltett az amerikai kongresszusban. Marcy Kaptur ohiói demokrata képviselő, az Ukrán Kongresszusi Kaukusz társelnöke így reagált: „Ha ez igaz, akkor Elbridge Colby olyan döntést hozott, amely ukrán katonák és civilek halálához vezethet.” Szerinte az amerikai légvédelmi rendszerek, különösen a Patriot, napi szinten mentenek meg életeket Ukrajnában.
Körkép-vélemény:
Amiről a globalista demokraták javára sem a Politico sem a CBS News nem írt, hogy az amerikai készletek Ukrajna miatt évek óta folyamatosan szűkülnek, és várható volt, hogy előbb utóbb hiány áll elő. Ez a hiány most az iráni-izraeli-konfliktus miatt állt elő, és ebből is látszik – ahogy Biden elnöklése idején is ez volt a helyzet -, hogy Ukrajna sokadlagos az USA közel-keleti és ázsiai érdekeltségei mellett. Nem volt véletlen, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trumppal folytatott megbeszélését követően arról beszélt, hogy Ukrajna légvédelmi eszközöket vásárolna az USA-tól. Valószínű, hogy Pentagon lehetséges döntéséről ő már akkor értesült. Nyilvánvaló, hogy Ukrajna nem képes fizetni az amerikai rakétákért, azt az EU-nak kellett volna kipengetnie. De ez sem számít, ha az amerikai készletek és gyártókapacitás nem tudja biztosítani a globális hatalom USA igényeit.
Ukrajnai reakció: diplomáciai lépés és figyelmeztetés
A döntés nyomán Ukrajna külügyminisztériuma berendelte az USA ügyvivő diplomatáját (hargé d’affaires), John Hinkelt. A találkozón Marianna Beca miniszterhelyettes hangsúlyozta: a már odaígért szállítmányok elmaradása az agresszort bátorítja, nem a békét szolgálja. Ukrajna jelezte: bármilyen késlekedés csak további támadásokra ösztönzi Oroszországot, amely az ukrán fél szerint március óta elutasítja a tűzszünet lehetőségét.
A megbeszélésen elhangzott az is, hogy Ukrajna már júniusban megküldte az USA pénzügyminisztériumának azt a listát, amelyen a megvásárolni kívánt fegyverrendszerek szerepelnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig a Trump elnökkel folytatott NATO-csúcstalálkozón jelezte: új Patriot-rendszerek beszerzését szeretné elérni.
Trump: „Nézzük meg, mit tehetünk”
Donald Trump amerikai elnök – bár nem kifejezetten ellenezte a szállítások befagyasztását – a hágai NATO-csúcsot követően újságírói kérdésre nem zárta ki a légvédelmi támogatás bővítését: „Szeretnék légvédelmi rakétákat, és megnézzük, tudunk-e nekik valamit biztosítani. Ezeket nem könnyű beszerezni.”
A Trump-adminisztráció a Biden-kormányzat által jóváhagyott források maradékát használja fel, ebből még néhány hónapig finanszírozható az ukrán segítségnyújtás. Új támogatási csomagot azonban egyelőre nem kértek a Kongresszustól.
Jogi és katonai következmények
A mostani döntés emlékeztet a Trump első elnöksége idején, 2019-ben történt esetre, amikor 214 millió dollárnyi kongresszusi segélyt tartottak vissza Ukrajnától. Akkor az amerikai számvevőszék (GAO) törvénysértőnek ítélte a lépést, mert nem lehet politikai nézeteltérés miatt blokkolni a Kongresszus által elfogadott pénzek felhasználását.
Tom Karako, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) rakétavédelmi szakértője szerint a döntés stratégiailag is kockázatos: „A légvédelem önmagában nem nyer meg háborút – de a hiánya gyors vereséget okozhat.”
A szakértő arra is figyelmeztet, hogy még ha a finanszírozás biztosított is, a fegyvergyártás felfuttatása időigényes. Az amerikai hadsereg költségvetési dokumentumaiból például kiderül, hogy a Patriot rakéták gyártási igénye négyszeresére nőtt – ez logisztikai és gyártási nehézségeket is jelent. (Ennek az igénynövekedésnek a hátterében nem csak Izrael, hanem a német, francia, brit, lengyel és más európai országok megrendelései is benne vannak – a szerk.)
Körkép.sk, Politico, CBS News, Jevropejszka Pravda
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Heinz-Peter Bader
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
