Az Európai Unió tagállamai pénteken hivatalosan is elfogadták az úgynevezett gázszolidaritási mechanizmust, amelynek legfontosabb eleme, hogy Brüsszel adott esetben minden tagállamnak kötelező 15 százalékos gáztakarékosságot írjon elő. Az eredeti tervet több tagállam ellenezte, végül némi változtatást követően egyetlen ország, Magyarország tartott ki a nemleges válasz ellen. A szövegezés végső változatát viszont már ketten ellenezték.
A gázszolidaritási mechanizmus lényege, hogy a Brüsszel a közelgő gázválság miatt alapesetben csak javasolja a 15 százalékos fogyasztáscsökkentés a tagállamoknak. Ugyanakkor, ha legalább 5 tagállam ezt kezdeményezi, akkor az Európai Tanács (a tagállamok tanácsa) egyszerű többségi szavazással kötelező teheti a fogyasztáscsökkentést.
Nyilvánvaló, hogy egy ország fogyasztásának csökkenése önmagában még nem javít egy másik ország ellátásán. Brüsszel azonban nem merte uniós szinten kötelezni a tagállamokat arra, hogy egymást kisegítsék, helyette inkább lehetőséget biztosított arra, hogy kétoldalú megállapodások keretében “megszabaduljanak” a kötelezően megspórolt gázuktól.
Például a legnagyobb bajban lévő Németország javára, amely eddig már legalább öt kétoldalú megállapodást kötött a gázellátásról más uniós tagállamokkal – legutóbb a csehekkel.
Az EU tárolói jelenleg 71,2 százalékon állnak, ám ez az éves összefogyasztás alig 19 százaléka. A németeknél ez még rosszabb, ot a tárolók 70,83 százalékos feltöltöttsége is csak az éves fogyasztás 17,29 százalékát fedezi.
Visszakoztak a lengyelek
A dolog érdekessége – mikor már közben sokan temetik a Budapest-Varsó tengelyt – hogy Magyarországon kívül Lengyelország sem szavazta meg a döntést, bár korábban, az előzetes szavazásnál még igennel voksoltak.
A lengyelek ezt azzal indokolták, hogy a jelenlegi formájában a javaslat szembemegy a alapszerződésnek. Varsó azt kifogásolja, hogy a tagállamok energiaszerkezetére és energiabiztonságára vonatkozó határozatokat egyhangú döntéssekkel kell meghozni.
“A Lengyel Köztársaság ne ért egyet azzal, hogy az egyik állam egy másik helyett döntsön az első energiapolitikájára vonatkozóan, és azzal sem ért egyet, hogy az Európai Bizottság hatáskörrel rendelkezzen ezen a területen. Az energiapolitika és az energiabiztonság a tagállamok kizárólagos politikai hatásköre és felelőssége”
fogalmazott hivatalos állásfoglalásában a lengyel kormány.
Ez egyébként jórészt átfedést mutat a korábbi magyar állásponttal. Ezen túlmenően azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy a lengyel-német viszony is egyre borultabbá kezd válni…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
