Az uniós költségvetés és válságkezelő csomag elutasítására kényszerítik a magyar kormányt, amennyiben politikai és ideológiai feltételekhez kötik az uniós források kifizetését – jelentette be az igazságügy miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Varga Judit azt követően nyilatkozott erről, hogy csütörtökön az EU Tanácsát képviselő soros elnökség és az Európai Parlament tárgyalódelegációja megállapodott az uniós források kifizetésével kapcsolatos új költségvetési feltételrendszerről.
„Ebben a helyzetben (.) nincs más választás, ha ez így marad, akkor természetesen a falig is el fogunk menni” – fogalmazott.
Szerinte „a fukar országok csoportja”, a hollandok és svédek vezetésével, direkt idéz elő olyan helyzetet, hogy Magyarország és Lengyelország ne tehessen mást, mint elutasítja a csomagot.
Mert így nem kell a pénzt odaadni – fűzte hozzá.
Mint elmondta: a magyar kormány álláspontja, hogy a szerződéseknek megfelelően, a júliusi Európai Tanácsi megállapodást kell végrehajtania az uniós intézményeknek.
A járvány kellős közepén pedig teljesen felelőtlen magatartás, hogy ideológiai, politikai vitákkal foglalkoznak az európai intézmények, főleg az Európai Parlament – vélekedett.
Magyarország – folytatta – tartja magát ahhoz az elvhez, hogy amíg mindenről nincs megállapodás, addig semmiről nincs megállapodás. Ez vonatkozik a költségvetésre is.
Ezzel az alapelvvel megy szembe az EU Tanácsát képviselő soros elnökség és az Európai Parlament tárgyalódelegációja által kötött alku.
Ugyanis az állam és kormányfők által kötött júliusi politikai megállapodásban egyértelművé tették, hogy nem lehet ideológiai feltételekhez kötni az uniós kifizetéseket – szögezte le.
Az Európai Parlament ebben a helyzetben jobban tenné, ha nem politikai zsarolással, hanem a járvány elleni védekezéssel volna elfoglalva – mondta Varga Judit.
—————————————
Előzetes egyezség született az EP és az uniós tanács között a jogállamiságról
Gyakorlatilag az európai közegészségügyi helyzet kárára kezdődik idegharc a tagállamok és az EU-intézmények között, miután az EP és az uniós tanács előzetes, a jogállamisági feltételrendszert az uniós kifizetésekhez bebetonozó javaslatot fogadott el csütörtökön. Magyarország és Lengyelország szerint jogszerűtlen, ahogy újra akarják nyitni az országvezetők nyári megállapodását. Az EP szóban forgó tárgyalódelegációjának egyetlen magyar tagja a momentumos Cseh Katalin volt. Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön sokadszorra nyomatékosította: elfogadhatatlan, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők Magyarország gazdasági érdekei ellen dolgoznak Brüsszelben.
Az uniós parlament és az EU Tanácsának német elnöksége ma kora délután előzetes egyezségre ütötte rá a pecsétet az uniós költségvetéshez és mentőalaphoz csatolandó feltételrendszerről. Michael Roth uniós ügyekért felelős német szociáldemokrata államtitkár a Twitteren számolt be róla, hogy a megállapodás értelmében ezentúl a jogállamisági feltételekhez lehet kötni az uniós pénzeket.
Ennél jóvalösszetettebb a helyzet: nyáron az uniós tagországok állam- és kormányfői maratoni ülésükön egy általános költségvetési kondicionalitás kialakításáról egyeztek meg, ami a magyar és a lengyel érdekeknek megfelelően nem tartalmazott egyértelmű jogállamisági fogalmat. Az elmúlt hónapokban pedig a budapesti és a varsói kormány berkeiből is tudatták, hogy nem ratifikálnak olyan alkut, amely – az uniós szerződésekkel ellentétes módon – megteremti egy újabb jogállamisági mechanizmus lehetőségét a már létező hetes cikkely szerinti eljárás mellé.
A tanácsban a jogállamisági rendelet zöld jelzéséhez elég a minősített többség, de a keretköltségvetés és a mentőalap elfogadásához már egyhangú döntés szükséges.
A két ügy összekapcsolódása tehát elkerülhetetlen, így a jogállamisági vita elhúzódása egyúttal azt is jelenti, hogy az európai gazdaságok megmentéséhez használatos kifizetések folyósítása jócskán csúszhat majd.
Az uniós parlament és a német EU-elnökség közötti csütörtöki alkura egyébként még a tagállamokat tömörítő tanácsnak, illetve magának az EP-nek is rá kell bólintania.
Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon reagált a részalku hírére. Mint írta, „ideje lenne, hogy az Európai Parlament a probléma helyett a megoldás részévé váljon, és ne veszélyeztesse az uniós költségvetés elfogadását. Enélkül az EU nem tud segítséget nyújtani azoknak a tagállamoknak, amelyek erre leginkább rászorulnak.”
Burkoltan kitért arra is, hogy az EP jogállamisági feltételrendszerről tárgyaló delegációjának egyik tagja épp a momentumos Cseh Katalin volt. Varga Judit szerint elfogadhatatlan, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők Magyarország gazdasági érdekei ellen dolgoznak Brüsszelben.
Az igazságügyi miniszter azt írta, hogy az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtak. Magyarország letette az asztalra a saját javaslatát, ami valódi költségvetési ellenőrzési mechanizmust hozna létre, nem pedig ideológiai zsarolási eszközt.
A balliberális többségű Európai Parlament, valamint a német EU-elnökség részéről is méltatták az előzetes egyezséget, ugyanis az uniós intézményeknek ez idáig nem sikerült ilyen messzire jutniuk a kifizetésekhez csatolandó feltételrendszer ügyében. Az Európai Bizottság először 2018-ban tett javaslatot jogállamisági jellegű kondicionalitásra, ám az nem tudott áttörést elérni.
„Ki adott volna esélyt nekünk épp most?” – kérdezte csütörtöki online sajtótájékoztatóján Petri Sarvamaa finn európai parlamenti jelentéstevő, aki nem mellesleg a magyar kormány egyik hangos kritikusa a néppártban.
Noha e sorok írásakor nem hozták nyilvánosságra az alku szövegét, annyit tudni lehet, hogy a vázolt rendszerben a jogállamiság sérelmének egyedi eseteit, illetve a rendszerszintű visszaéléseket is vizsgálnák. Utóbbi szintén az EP nyomására került bele a szövegbe.
A német EU-elnökség ugyanakkor belecsempészte a tagállami vészfék lehetőségét: ekkor a kifizetések potenciális felfüggesztésének az ügyét az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé lehet vinni.
Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő a testület egyik vitáján szólal fel Fotó: Daina Le Lardic/Európai Parlament
Maga a befagyasztásról szóló döntés egyébként viszonylag gyors lehet: a folyamat az Európai Bizottság jogsértésekről szóló megállapításával indulna, amely alapján az illetékes minisztereket tömörítő tanács minősített többséggel egy hónapon belül szavazna. Rendkívüli helyzetekben utóbbi három hónapos időtartamra hosszabbítható. Az Európai Parlament pedig mindamellett, hogy segített a jogállamisági rendelet kidolgozásában, papíron később már annak konkrét alkalmazásában nem bírna szereppel. A jelentéstevők összességében 7-8 hónapra tették azt az időt, ami alatt fel lehetne lépni a jogsértő tagállam ellen.
Judi Tamara (Brüsszel)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
