Újabb játékos távozott a Barcelonától, miután a klub kölcsönadta Miralem Pjanićot. Semmi túlzás nincs abban, hogy a klub modernkori története legsikertelenebb átigazolási időszaka után van. Nézzük a részleteket!
A történet tulajdonképpen tavaly nyártól is indítható, amikor Lionel Messi bejelentette, hogy a vezetőséggel való ellenérzései miatt távozni kíván a Barcelonától. Az argentin szupersztárnak elsősorban az akkori elnökkel, Josep María Bartomeuval támadt ellentéte, s nehezen viselte azt is, hogy a klub nem tartott a továbbiakban jó barátja, Luís Suárez szolgálataira. (Az uruguayi ezt később azzal revanzsálta, hogy oroszlánrészt vállalt új klubja, az Atlético Madrid bajnoki címéből, 21 gólig jutva sokkal eredményesebbnek bizonyult, mint Messin kívül bárki a Barcelonából.)
Messi végül nem tudta meghúzni a döntő lépést a játszmában, visszatáncolt, abban a reményben, hogy Bartomeu gyorsan megbukik, s az új elnök (feltételezhetően a nagy esélyes, Joan Laporta) érkezése után új élet kezdődik a csapatnál. Reményei egészen az elnökválasztásig valóra váltak. Ám utána hiába várta, hogy Laporta konszolidálja a helyzetet.
A régi-új elnök folyamatosan visszamutogatott az elődjére, s bár hónapokon keresztül hitegette választóit azzal, hogy sínen van Lionel Messi újbóli szerződtetésének ügye. Ám nagyon nem volt, a klubtörténet első számú játékosa végül a Paris Saint-Germainhez igazolt. A Barcelona annak ellenére sem tudta megtartani, hogy Messi az ötvenszázalékos fizetéscsökkentésbe is beleegyezett volna.
Laporta azóta egyfolytában arról beszél, hogy a játékoskeret fizetésének összege lényegesen meghaladta a még elviselhető szintet is, s addig nem tud új játékost leigazolni a csapat, ameddig néhányan nem egyeznek bele a fizetéscsökkentésbe. A régiek, Gerard Piqué, Sergi Busquets, végül Jordi Alba is, rábólintottak. Ennek következményeként legalább a nyáron ingyen megszerzett játékosokat, Memphis Depayt, Éric Garcíát, majd augusztus utolsó napjaiban a sérült Sergio Agüerót is sikerült regisztrálni a ligánál.