Kőkorszaki emberi maradványok fogkövében konzerválódott szájüregi baktériumok örökítőanyaga alapján dokumentálható a mezőgazdaság terjedése Dél-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A Közel-Keletről érkezett földművesek baktériumai átvették a helyi vadászok és gyűjtögetők baktériumainak helyét.
Akkoriban a legelterjedtebb szájüregi baktériumok az Anaerolineaceae-baktériumok voltak – írják a szakértők a PNAS tudományos lapban.
A kőkorszaki földművesek a Levante vidékéről a Balkánon át, a Földközi-tenger mentén vándoroltak Európába.
Velük más Anaerolineaceae-ágak is érkeztek nyugatra és itt szaporodtak – közölte Claudio Ottoni, a Római Egyetem kutatója vezette szakértői csoport.
Az emberi szájban lévő flóra a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra való átállással csak keveset változott. Eszerint az európai kőkorszaki ember csak lassan változtatta meg táplálkozását.
Az Anaerolineaceae-baktériumok örökítőanyaga a ma élő emberek fogkövében is megtalálható, de jóval kisebb mértékben, mint a kőkorszaki európaiéban.
A történelem során később a szájüregi mikrobák jóval erőteljesebben változtak, mint a mezőgazdaság térnyerésekor.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
