Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a stratégiai beruházásokat ösztönző InvestEU programot, amely több támogatást kíván biztosítani a vállalatok számára a koronavírus okozta válság túléléséhez, illetve segítséget kíván nyújtani a nehezen finanszírozható beruházások elindításához.
Az EP tájékoztatása szerint a 496 szavazattal, 57 ellenszavazat és 144 tartózkodás mellett elfogatott InvestEU program a stratégiai, fenntartható és innovatív beruházásokat kívánja serkenteni. A várakozások szerint orvosolni fogja a piaci hiányosságokat, az optimálistól elmaradó beruházásokat és egyes célágazatok beruházási hiányát.
A koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási csomag részét képező program célja, hogy az unióban több stratégiai beruházás induljon a járvány idején elengedhetetlen gyógyszer-, orvosiműszer- és eszközgyártás, valamint az informatikai és kommunikációs technológiák fejlesztése, illetve a komponensek és készülékek gyártása területén. A program olyan fenntartható projektek finanszírozásához is hozzájárul majd, amelyek igazolhatóan kedvező környezeti, éghajlati és társadalmi hatással járnak. A projektekkel szemben elvárás, hogy semmilyen területen nem okozhatnak jelentős kárt, azaz nem veszélyeztethetik a környezetvédelmi és társadalmi célok teljesülését – közölték.
A program az uniós költségvetésben erre a célra szánt, a jelenlegi árfolyamon számított 26 milliárd euró értékű garanciára támaszkodva 2021 és 2027 között várhatóan 400 milliárd euró beruházást generál majd az Európai Unióban – tették hozzá.
Ű
Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő a vita során felszólalásában kiemelte: válság idején mindig nő a bizonytalanság, nehezebb hitelhez jutni, ezen segít átlendülni a 26 milliárd euró költségvetési garanciával bíró program.
„A jelenlegi válságból csak akkor tudunk kilábalni, ha Európa vált, és más utat választ, mint a 2008-as krízis idején” – fogalmazott.
Ezzel összefüggésben rámutatott: csak beruházások által lehet beindítani a növekedést, munkahelyeket teremteni és helyzetbe hozni a válság által különösen sújtott kis- és középvállalkozásokat.
Arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a támogatásokat az egyes ágazatok, és azon belül is a vállalkozások helyzetéhez és igényeihez igazítsa, azaz legyen partner a testreszabott megoldásokban. Győri Enikő végezetül arra emlékeztetett, hogy a program elődjének számító Juncker-terv nem foglalkozott az Európa keleti és nyugati felét elválasztó beruházási szakadék megszüntetésével. Ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek nevezte, hogy kiegyensúlyozottabban juthassanak támogatáshoz a kutatók és a vállalkozások az EU keleti és nyugati felén.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
