Ausztria valószínűleg újraindítja az AstraZeneca oltás használatát, Svédország, Lettország és Luxemburg azonban csatlakozik a vakcinát felfüggesztő országok közé. Az Egészségügyi Világszervezet közben azt hangsúlyozza, hogy semmilyen összefüggés nem látható az oltás és a számlájára írt vérrögképződéses esetek között, amelyek előfordulása ráadásul semmivel sem gyakoribb, mint a beoltatlan népesség körében. Az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálódik, de csak csütörtökön közölné álláspontját a nyilvánossággal. Az emelkedő fertőzésszámok miatt az európai országok nem várnak, és az uniós egészségügyi miniszterek kedden találkoznak, hogy megvitassák az európai vakcinázási program egyik sarokkövének számító AstraZeneca vakcina sorsát.
“Nem engedhetjük meg magunknak semmilyen felmerülő kétséget sem az oltások hatékonyságával kapcsolatban” – idézte a Bloomberg hírügynökség Agnes Pannier-Runacher francia iparügyi minisztert. Kijelentése nagyon jól tükrözi a tagállamokra nehezedő nyomást. Főleg a két legnagyobb tagállamról van szó.
Németországba Angela Merkel kancellár pártja, a CDU/CSU sokatmondó vereséget szenvedett két tartományi választási, amelyekre a hétvégén került sor. Sok elemző a Merkel-kormány járványkezelő intézkedéséről és az EU vakcinázási programjáról alkottak véleményt.
Franciaországban Emmanuel Macron került nyomás alá, aki a balliberális oldalról a centrista jobboldalra szorult ki, ott próbál választókat toborozni. A jövőre esedékes francia államfőválasztások előtt egy évvel népszerűsége jelentősen megcsappant, és nyakában ott liheg legfőbb kihívója, a szélsőjobboldal vezetője, Marine Le Pen.
Az EMA húzza az időt, milliószámra hevernek az oltások a raktárokban
Ilyen körülmények között nem csoda, ha az uniós tagállamok nem várnak az EMA-ra, már csak azért sem, mert a járványhelyzet napról napra romlik, a fel nem használt Astra vakcinák milliói pedig ott tornyosulnak a raktárakban. A döntéshozás lassúsága, és a brüsszeli irányítás körülményessége miatt egyre irreálisabb az az uniós célkitűzés, miszerint a felnőtt lakosság 70 százalékát nyárig beoltják.
A problémát nem a önmagában a vérrögképződéses esetek előfordulása jeleti, hanem a bizonytalanság, amit okoztakk. A WHO, az EMA és maga az AstraZeneca vállalat szerint nincs összefüggés a vakcina és kirívónak mondható mellékhatások között, ráadásul arányaiban nem nagyobb az esetek száma, mint a népesség egészében. Több szakértő is úgy véli, hogy indokolatlanul nagy bizalmatlanságot keltett a sajtó, és az ilyen esetek mögött például az ampulla üvegének baktériumszennyezettsége is állhat – tehát önmagában az oltóanyag nem veszélyes.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Astra jelezte, nem tudja teljesíteni az EU-val leszerződött mennyiségeket, és ha ez nem lenne elég, az EU ismét a konfliktust keresi az Egyesült Királysággal a Brexit-megállapodás kapcsán. Az Astra pedig brit-svéd konzorciumban gyártja az oltóanyagot. Továbbá, az is ellentmondásos, hogy miközben több ország is felfüggeszti az Astra használatát, készleteiket nem engedik ki a kezükből. Sőt, az Egyesült Államok, ahol még csak nem is engedélyezték, elutasította a felszólításokat, hogy adja át raktáron lévő készleteit a rászoruló országoknak. A világ kormányai között tehát vérremenő küzdelem zajlik minden egyes ampulláért.
Politikai döntés várható
Az EMA nem hivatalosan már jelezte, hogy a vakcina előnyei messze nagyobbak, mint a kockázatai, használatára azonban nem szólította fel a tagállamokat. Ám ez csak idő kérdése, tekintettel arra, hogy az európai országok ismét lockdown-intézkedéseket vezetnek be a járvány harmadik hullámának előretörése miatt. A belga egészségügyi miniszter a sajtóban nyíltan méltatta az AstraZeneca oltóanyagának hatékonyságát, amely “megvédi az embereket ettől [a koronavírus] a szörnyű betegségtől”.
Az Egyesült Királyságban szintén töretlen az Astra népszerűsége, pedig ott jóval előrébb tartanak vakcinázás terén. A több mint 11 millió Astrával oltott személy között alig negyven produkált vérrögképződéses tüneteket, ami nem kiugró érték (a népességen belüli előforduláshoz képest).
A kérdésben minden bizonnyal politikai döntés születik majd, ám elég egyértelműen látszik, hogy a vakcinakezelési politikát kezdik kivenni a tagállamok Brüsszel kezéből.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
