Az atomenergia megfelelő platformja lehetne a pragmatikus kelet-nyugati együttműködésnek

Az atomenergia megfelelő platformja lehetne a pragmatikus kelet-nyugati együttműködésnek

Az atomenergia kiváló platformja lehetne a pragmatikus, közös érdekeken alapuló együttműködésnek Kelet és Nyugat között, ugyanis még konfliktus esetén is szükség van a racionalitás megőrzésére, ebből pedig mindenki nyerne – jelentette ki a tárca közlés szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában.

A tárcavezető a Közép- és Kelet-Európai Atomenergia-ipari Kongresszuson hangsúlyozta, hogy Európa az utóbbi évtizedek legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásaival néz ma szembe, aminek lényeges eleme az energiaválság.

Mindez szavai szerint a klímaváltozás elleni harcra is nagy kihatással van, márpedig ezen a téren fontos lenne az ideológiai megközelítés helyett gyakorlati szempontokat előtérbe helyezni, hogy miként lehet a bolygót megőrizni a következő nemzedékek számára. Márpedig az észszerűség talaján állva látható, hogy atomenergia nélkül az európai gazdaság nem lesz képes visszanyerni a versenyképességét és a környezetvédelmi célok sem lesznek elérhetők – tudatta.

Aláhúzta, hogy ma mindenki a kisméretű moduláris atomerőművekre (SMR) vár, de ez egyelőre „olyan, mint Columbo felesége, mindenki beszél róla, de még senki nem látta”. Majd reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben megváltozik. Kiemelte: nagyon fontos a harc a nukleáris energiatermelést érő hátrányos megkülönböztetés, a kettős mérce ellen, de a közép-európai országok nagy többsége józan megközelítést alkalmaz szerencsére.

Továbbá kijelentette, hogy miközben folyamatos a nyomásgyakorlás az európai szankciók kiterjesztése érdekében, az Egyesült Államok az idei év első felében több mint kétszeresére növelte az uránimportot Oroszországból.

Rámutatott, hogy a kormány a paksi bővítéssel 2050-re el kívánja érni a klímasemlegességet, és már ma is fenntartható az áramtermelés 63 százaléka, amelynek körülbelül 85 százalékát a paksi reaktorok biztosítják.

Aláhúzta, hogy a nemzetközi projekt keretében megépülő, 2400 megawattos összkapacitású új blokkok évente 17 millió szén-dioxid kibocsátását előzik majd meg.

Mégis mi zöld és mi fenntartható, ha nem a nukleáris energia? De természetesen erre nincs válasz. A válasz csak az, hogy nem. Ha megkérdezzük, hogy miért, akkor az a válasz, hogy ‘mert csak'”

Hírdetés

– fogalmazott.

Beszámolt a paksi bővítés előrehaladásáról is, kiemelve, hogy nagy erővel folynak a munkálatok, és az EU-ban a kellő engedélyekkel rendelkező nukleáris beruházások közül a magyar a legnagyobb.

Végül figyelmeztetett, hogy rendszeresen tesznek kísérletet egyes szereplők a projekt akadályozására.

Számunkra az energiaellátás biztonságának ügye szuverenitási kérdés. A projekt elleni támadásokra olyan kísérletekként tekintünk, amelyek célja azon jogunk megsértése, hogy szuverén döntéseket hozzunk a nemzeti energiamixünk összeállítására vonatkozóan”

– mondta.

Felszólalt a civilizált kelet-nyugati együttműködés mellett, s hozzátette, nem azért, mert

Putyin rajongói, az oroszok barátai vagy a Kreml propagandistái lennénk, hanem csak a nemzeti érdekek miatt, ugyanis nem akarjuk, hogy a  nukleáris energia a Kelet és Nyugat közötti konfliktus túszává váljon”.

Hangsúlyozta: még konfliktus esetén is meg kell őrizni a racionálist, a közös érdekeken alapuló együttműködést, ennek pedig kiváló platformja lehetne a nukleáris energia.

„A globális nukleáris együttműködésen mindenki nyerne, annak hiányán mindenki veszítene”

– közölte.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »