XVI. Benedek pápa temetésének másnapján, január 6-án Andrea Riccardi római történészprofesszor írást tett közzé a Corriere della sera című olasz napilapban. A cikk magyar fordításának részletét a Vigilia közösségi oldalán január 12-én megjelent bejegyzés alapján közöljük.
XVI. Benedek temetésén szomorú volt a hangulat. És nem csak a temetés szomorúsága volt ez. A Rómában ritka köd csak fokozta az érzést. Ratzinger nagy személyiség volt: értelmiségiként és pápaként is. Halott, akinek – ahogy a Biblia mondaná – beteltek napjai. A liturgia felett mégis inkább a vég érzése lebegett. Ferenc a pápai gyásznak megfelelően vörös színű liturgikus ruhában komoly arcot öltött, és a búcsú után nem rejtette el könnyeit sem…
Wojtyła volt az első nem olasz pápa 1553 óta. Ez ugrásnak tűnt. Ratzingerrel azonban kiderült, hogy egy európai pápa – legyen lengyel vagy bajor – nem áll messze egy olasztól (a bresciai Montinitől vagy a bergamói János pápától). Az olasz-európai pápaságot tartották eddig alkalmasnak az egyetemes Egyház vezetésére. Wojtyła karizmatikus ereje után, amely már Martini bíboros szerint is elfedte a problémák egy részét, Ratzinger pápasága inkább az Egyház törékenységét és a vatikáni gépezet mozdíthatatlanságát mutatta meg. Mind Ratzinger, mind Wojtyła hitt Európa központi szerepében, ami a katolikus világot illeti. Európa volt a lengyel pápa világméretű törekvésének eredete, aki ezzel kapcsolatban drámaian fogalmazott: „Ha Európa elveszett, akkor a katolicizmus is elveszett.”
A tegnapi temetés az európai pápaság végét jelezte, ami már Ferenc megválasztásakor megmutatkozott, aki „szinte a világ végéről” érkezett. A katolicizmus megbetegedett az európai válsággal, és talán maga is része ennek a válságnak. Ezt mutatja a hitüket gyakorlók alacsony száma és a kevés hivatás is egy olyan kontinensen, amely korábban mindenhová misszionáriusokat küldött.
De az Egyházban nem két áramlat van, hanem inkább a széttöredezettség és a kevés közös elképzelés jelensége figyelhető meg, csakúgy, mint az európai társadalomban. Ugyanaz az egyházi vezető réteg, amelynek középpontjában már nem egy európai rög áll, nem talált új egyensúlyt. A változások – ahogy Montini tanította – egy megújult uralkodó osztállyal történnek meg.
A tegnapi temetésen a fáradtság volt jelen, csakúgy, mint egész Európában… Ferenc nem beszélt a történelemről vagy a jövőről, és csak szuggesztív, hittel teli szavakra szorítkozott. E temetés komolysága inkább a szavakban, mint a szertartásban rejlett. Talán a pápa annak tudatában tette ezt, hogy
Andrea Riccardi teljes írása (olaszul) ITT olvasható.
Forrás és fotó: Santegidio.org; Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
