Miért lesznek már a korai serdülőkorban kiszámíthatatlanok a gyerekek? Milyen nehézségekkel kell nap mint nap nekik és szüleiknek, tanáraiknak is megküzdeniük? A kamaszkor lelki jellemzőiről, a tipikus viselkedési módokról és a serdülők érzékelési módjainak jellemző torzulásairól beszélt Mailáth Nóra klinikai gyermek szakpszichológus a Bencés Pedagógiai Napokon Pannonhalmán február 18-án.
A szakember először a serdülőkor különböző szakaszairól és annak jellemzőiről beszélt. Mint mondta, a testi és lelki változások már a korai serdülőkorban, 11 és 13 éves kor között – manapság pedig még korábban, 9–10 éves korban – jelentkeznek. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy a korábban aranyos és segítőkész fiatal kiszámíthatatlanná, kibírhatatlanná válik, gyakran önmaga számára is. Ahogy Mailáth Nóra fogalmazott: „A kiskamaszt megtámadják a saját ösztönei, és önmagát is meglepi, hogy ilyen hirtelen lesz dühös vagy él át szexuális izgalmat.”
A gyerekeknek nemcsak testük gyors változásához kell alkalmazkodniuk, hanem az új testben egy új lélek is alakul, aminek a kezdeti lépései érthetetlenek, fájdalmasak – magyarázta a szakember. A középső serdülőkorról, azaz a 14 és 16 éves kor közötti időszakról szólva pedig elmondta, hogy ekkor a biológiai átalakulás lassul, ugyanakkor az érzelmi viharok továbbra is erősek maradnak. „Rám szakadt a világ” – így fogalmazta meg Mailáth Nóra egyik 14 éves páciense, mit is érez. A gyermek szakpszichológus előadásában rávilágított, az egyik legnagyobb kérdés ilyenkor, hogy tud-e a saját testéről önállóan gondoskodni a kamasz – higiénia, öltözködés – és felelősséget vállal-e érte.
Ahogy a szakember mondta, tudomásul kell venni, hogy ebben a korban a gyerekek szemében mindenért a szülő, a tanár a felelős, és nem szabad alábecsülni, hogy mennyire irreálisak tudnak lenni, hányszor kell egy dolgot elmondani nekik. „Nem azért, mert makacsok, hanem mert védik magukat az egyre közelebb jövő felnőtt élet hihetetlen bonyolultságától, félelmetességétől, és zajlik ez az állandó egyeztetés, hogy még miért tud a szülő felelős maradni.”
Mailáth Nóra beszélt arról is, mennyire fontos ebben az időszakban, hogy jó és bensőséges kapcsolatot tudjon kialakítani legalább egy felnőttel a tinédzser. Mint mondta, egy gyenge kötődésű családból jövő fiatal számára egy jó tanár életmentő lehet; egy olyan pedagógus, aki őszinte érdeklődéssel fordul felé, akinek van számára ideje, és aki adott szinten partnerként kezeli, megbízza például feladatokkal, és azt számon is kéri.
A pszichológus szót ejtett a szülőkkel, a családdal való viszony megváltozásáról is, arról, hogy egyik pillanatban még babusgatásra vágyik a gyermek, a másikban pedig elvárja, hogy felnőttként kezeljék.
Mailáth Nóra előadásában arra is kitért, hogy mire kell ebben a korban különösen is figyelni egy bentlakásos intézményben. Arra figyelmeztetett, hogy bármennyire is érettnek tűnik a gyermek, nem szabad ráhagyni a döntést az olyan alapkérdésekben, amely az ő vagy a családja sorsát befolyásolják. Példaként a továbbtanulást említette az előadó, vagy azt a helyzetet, amikor a gyermeknek kellene döntenie arról, hogy váláskor melyik szülővel marad. Ez utóbbi ugyanis borzasztó nagy felelősséggel és bűntudattal is jár, hisz egy gyermeknek rendszerint nincs jó válasza erre.
Arra is rámutatott Mailáth Nóra, hogy milyen problémákat vet fel az, ha a meggyengült szülői háttér miatt a tinik az interneten barangolva próbálják megfejteni a „létezés titkát”.
Az előadás végén a jelen lévő pedagógusok a saját tapasztalataikról, a diákokkal kapcsolatban felmerülő nehézségekről és azok kezelési módjairól kérdezték a szakembert.
Forrás: Pannonhalmi Főapátság
Fotó: Takács Eszter
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
