A háború az új covid, azaz mindent felülír, minden embert megérint – fogalmazott a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politikai elemző, aki leszögezte, hogy aki a baloldalra szavaz, az a háborúra szavaz, aki a kormányra, az a békére.
Miután választási kampány van, és a háború egy szomszéd országban zajlik, ezért a háborúhoz való viszony nagyon meghatározza a választás kimenetelét – jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, aki szerint arról is döntünk, hogy miként viszonyuljunk ehhez a fegyveres konfliktushoz. „Az ellenzék megint nem a magyar érdeket nézi, hanem a nyugati álláspontot követi, bár még a Nyugat sem lövi lábon magát az energiakorlátozással.
Az amerikaiak orosz nyersolajat, a németek az Északi Áramlat–1-en keresztül gázt vásárolnak, de a SWIFT-ből sem zárták ki teljesen Oroszországot, csupán hét orosz bankra vonatkozik a korlátozás” – emlékeztetett a politológus, aki hozzátette: az energia és a többi nélkülözhetetlen nyersanyag, a mikrochipgyártáshoz szükséges ritka földfémek, az alumínium elszámolása továbbra is lehetséges.
„Nyilván azért döntöttek így, hogy legyen lehetőség a további szankciókra, és nem akarják saját magukat is ellehetetleníteni. Ezzel szemben a magyar ellenzék olyan követeléseket fogalmaz meg, amelyeket még a NATO sem. Amíg a baloldal katonákat is küldene, addig a NATO-főtitkár világossá tette, hogy a szervezet nem sodródik bele a háborúba, nem küld katonákat, és nem akar légtérzárlatot sem – állapította meg Kiszelly Zoltán, majd a baloldali túlzásokra utalt, hiszen a gázcsapok elzárásának emlegetésekor a Párbeszéd politikusa, Kocsis-Cake Olivio olyat követelt, amit még a németek sem tesznek meg, akik csak felfüggesztették az Északi Áramlat–2 engedélyeztetését, hogy később újraindíthassák a folyamatot.
„Az ellenzéknek olyan extrém követelései vannak, amelyekkel csak többletköltségeket okoznának a magyaroknak anélkül, hogy ebből bármilyen előnyünk származna, és tovább mennek, mint a szövetségeseink. Ebből látszik, hogy ugyanazt csinálják, mint 2010 előtt, amikor a külföldi piacok érdekeit nézték, hogy minél jobban kiszolgálják az ő érdekeiket, és ezzel nagyon sok pénz ment ki az országból. Ez történt a privatizáció és a külföldi hitelek felvételekor is” – mondta az elemző.
A politológus azt is hangsúlyozta, hogy a szimpátiánk nyilván az ukránoké, de vannak realitások, amelyeket szem előtt kell tartani. Mindez jól látszik az ázsiai országok magatartásán is, Kína és India voltaképpen Oroszország mögött áll, ám a többi is óvatosan fogad el szankciókat.
„A magyar ellenzék lényegében a háborús uszítók, a héják álláspontját képviseli, akik olajat öntenének a tűzre, és nem a nyugati józan hangokat követi. Nem véletlenül vont Putyin egy nukleáris védőernyőt a hadműveleti területek fölé, mert innentől kezdve, ha a NATO beavatkozna, akkor az már egy harmadik világháború lenne. Ez jól mutatja, hogy aki a baloldalra szavaz, az a háborúra szavaz, aki a kormányra, az a békére. Ez ilyen egyszerű, mert az ellenzék ezekkel az elképzelésekkel háborúba sodorna bennünket” – szögezte le Kiszelly Zoltán.
A zuglói parkolási botrány és a fővárosi BKV-közbeszerzés kapcsán kirobbant botrány ügyében Kiszelly leszögezte: amivel a baloldaliak másokat vádolnak, azt mindig ők követik el. A jobboldalt vádolják korrupcióval, de valójában róluk bizonyosodik be. Nekik éppen azt kellett volna megmutatniuk, hogy leszámoltak a 2010 előtti világgal, mert a Fidesz éppen azért kapott kétharmadot tizenkét éve, hogy egy új világot építsen. Ehhez képest a baloldali önkormányzatokban a 2010 előtt világ jön vissza, ugyanazok a mutyik, ugyanazok az emberek, akik már leszerepeltek – fogalmazott Kiszelly Zoltán.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
