Oroszország napi nyolcmillió hordó olajat exportál, ami a globális kereslet tíz százalékát teszi ki, ezért a legfontosabb energiaszolgáltatók közé tartozik.
A Nemzetközi Fizetések Bankjának főigazgatója, Agustín Carstens szerint a világgazdaság kritikus állapotban van. Ezt a kijelentést a szervezet bázeli éves közgyűlésén tette hozzáfűzve, helyre kell állítani a monetáris politika stabilitását.
Múlt pénteken az európai és ázsiai tőzsdéken estek az árak a befektetők az irányú félelmei miatt, hogy a világ nagy gazdaságai hosszú távú recesszióba kerülnek.
Az eurózóna országainak gazdasága máris recesszióba süllyedt.
Szűkebb értelemben a recessziót a bruttó hazai termék legalább két egymást követő negyedévben bekövetkező csökkenéseként értelmezzük. Ha visszatekintünk az elmúlt év eseményeire, azonnal kiderül, honnan erednek a problémák. Az infláció az eurózónában meredeken emelkedett az ukrajnai orosz invázió következtében, ami az energiaárak jelentős emelkedését okozta. De mit is okozhat, ha mindemellett fennáll a komoly zavar veszélye egy olyan országban, amely alapvető fontosságú a világ működése szempontjából?
Újabb megrázkódtatásra már nincs szükség
Az infláció megnyilvánulásai már a koronavírus által okozott válság idején is megfigyelhetőek voltak, amikor az élelmiszer- és energiaárak megemelkedtek, mindezt azonban tovább bonyolították azok a szankciók, amelyeket a Nyugat a megszállás következtében Oroszországgal szemben bevezetett. A nyugati országok meg akarták fosztani Moszkvát a profitjától és ezzel gazdaságilag meggyengíteni azt,
ami nagyrészt sikerült is, csakhogy ugyanakkor gyakorlatilag az egész világot gazdasági kár érte.
A nyugati szövetségesek befagyasztották országaikban az orosz jegybanki vagyont, eltávolították a nagy orosz bankokat a SWIFT Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság rendszeréből, és megpróbálták csökkenteni Oroszország olaj- és gázbevételeit. Az EU betiltotta az orosz szén és finomított olaj importját, de az orosz gáz esetében elkerülte a szankciókat, mert több ország, köztük Szlovákia is arra támaszkodik.
Bár az infláció jelenleg enyhül, továbbra is magas marad, miközben nemcsak az eurózóna, hanem az egész Európai Unió is elmaradt az Egyesült Államok gazdaságától.
Nyilvánvaló, hogy az itteni gazdaságnak, de a világgazdaságnak sincs szüksége újabb jelentős megrázkódtatásra. Pedig pontosan ez történt a múlt hétvégén.
Oroszország kiesett az első tízből
Bár a Wagner-puccskísérletet leállították, és annak vezetője, Jevgenyij Prigozsin beleegyezett a fehéroroszországi száműzetésbe, az elmúlt napok eseményei aláásták Putyin tekintélyét. S miközben Moszkvában Prigozsin képével ellátott plakátokat tépdesnek le, azt feltételezhetjük, hogy az országban legalábbis feszült a hangulat. „Putyin abszolút káosz előtt áll” – értékelte a helyzetet a CNN-nek Jeffrey Sonnenfeld Oroszország-szakértő, az amerikai Yale Egyetem professzora.
Ugyanakkor aggodalom érezhető az energiapiac jelentős szereplői részéről is.
A katari külügyminisztérium szerint az oroszországi helyzet kiéleződése negatív következményekkel jár a nemzetközi biztonságra és békére, valamint az élelmiszer- és energiaellátásra nézve. Matt Smith, a Kpler társaság vezető amerikai olajelemzője azt sugallja, hogy a zendülés által okozott bizonytalanság nemcsak az energiaárak emelkedésében tükröződhet, hanem akár az ellátások teljes megszakításához is vezethet.
A szankciók hatására Oroszország kiesett a világ tíz legnagyobb gazdasága közül, ennek ellenére azonban Kínával és Indiával együtt továbbra is az egyik legfontosabb energiaszolgáltató a világpiacokon.
Bár a nyugati vezetők a szankciók idején az orosz gazdaság összeomlását jósolták, Oroszország jelenleg nagyjából ugyanannyi olajat exportál, mint a megszállás előtt.
Az orosz energiaellátás megszakítása arra kényszerítené Kínát és Indiát, hogy versenyezzen a nyugati országokkal a többi gyártótól származó beszerzésért”
– jelentette kis a CNN hozzátéve, hogy a politikai káosz korlátozhatja más áruk, például a gabona és a műtrágya exportját is. A világgazdaság pedig valószínűleg megint ráfizetne erre.
Fontos játékos
Szinte kínálkozik ezzel összefüggésben a líbiai vagy a venezuelai párhuzam. Mindkét ország polgárháborúval szembesült, a belpolitikai viták az energiatermelést és -exportot is érintették. Líbiában 2020-ban az olajkitermelés körülbelül napi 1,7 millió hordóról rekord alacsony szintre, mindössze 365 000 hordóra esett vissza.
Míg Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékaival és 2018-ban a tizenhetedik legnagyobb globális exportőr volt,
addig 2020-ban az ún. elnöki válság idején a termelés több évtizedes legalacsonyabb értékére esett vissza.
Arról nem is beszélve, hogy az akkori ellenzéki rendszer lázadás részeként blokkolta a határátkelőket, és még az alapvető szükségleti cikkek behozatalát is megakadályozta az országba.
Oroszország azonban még a két említett országnál is fontosabb szereplő az energiapiacon. Naponta hozzávetőleg tízmillió hordó olajat termel, amelyből nyolcmilliót exportra szánnak. És ez a globális kereslet tíz százalékát teszi ki.
Richard Bronze, az Energy Aspects társalapítója kijelentette, véleménye szerint az oroszországi események egyelőre nem hasonlítanak a líbiai vagy a venezuelai eseményekre, ám emlékeztetett arra, hogy az orosz olajipar jelentős problémákkal szembesült a Szovjetunió bukása után.
Van remény, de maradnak a kérdések
Az ukrajnai háború arra késztette Európát, hogy alternatív energiaforrásokon gondolkodjon. Németország például, mint az Európai Unió legnagyobb állama, végérvényesen arra az útra lépett, amely segítségével meg kellene szüntetni az orosz gáztól való függőséget. Már tavaly decemberben elkészült az első cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálja.
Putyin azt hitte, megzsarolhat bennünket, ha megszakítja a gázellátásunkat, de tévedett”
– jelentette ki akkor Olaf Scholz német kancellár.
Az LNG-re épített infrastruktúra a jövőben hidrogénre is működni fog. Az EU célja, hogy elegendő biztonságos alternatívát találjon, amely megszabadítaná az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. A RePowerEU programon keresztül az Unió kiterjedt beruházásokat hajt végre hazai megújuló energiaforrásokba.
Oroszország jövőjének megjóslásakor azonban valószínűleg óvatosnak kell lenni.
Nehéz megjósolni, hogy változik-e valami, és ha igen, az milyen hatással lesz a nyugati világra. Van remény, hogy elkerüljük az újabb gazdasági válságot, de a kérdések továbbra is a levegőben lógnak. A válaszok hiánya pedig bizonytalanságot szít.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
