A koronavírus okozta stagfláció az Európai Unióra leselkedő legnagyobb gazdasági veszély – nyilatkozta a CNBC-nek Mario Monti egykori olasz miniszterelnök szombaton. Monti jelenleg az olasz Bocconi Egyetem elnöke. Úgy véli, hogy az európai központi bankok laza monetáris politikája (leegyszerűsítve, pénznyomás) és a kormányok koronaválságra válaszul adott gazdaságélénkítő csomagjai együttesen komoly inflációt okozhatnak.
A stagfláció a gazdasági stagnálás (nulla, vagy nullához közeli gazdasági növekedés) és az infláció párosa, amelynek igen drámai hatásai lehetnek, és csak egy lépés válassza el a gazdasági depressziótól (a stagnálás miatt a gazdasági hangulat annyit romlik, hogy kilátástalanság miatt a befektetések kiáramolnak, és a gazdaság visszaesik).
Az IHS Markit euróövezeti menedszeri hangulatindexe, amely a feldolgozóipar és a szolgáltatások szektorait vizsgálja, kéthavi mélypontra süllyedt augusztusban. Az 59,5-ös érték ugyan még a “bővülő” kategóriába tartozik, a szakértők negatív trendet jeleznek előre.
Az ázsiai gyártótelepekre épülő ellátási láncokban is zavarok keletkeztek, és ezek szintén aggodalmat keltenek befektetőkben, mert problémák merülhetnek fel az európai gyárak inputellátásában. Az sem mellékes, hogy a bérek emelkedése rásegít az inflációs nyomásra.
Monti szerint fontos lenne “bölcs, megfontolt és összehangolt” átmenetet kialakítani a koronavírus okozta válság miatt bevezetett hatalmas állami és uniós gazdaságélénkítő mentőcsomagok korszaka és a normalizálódás kora között.
A múlt kedden közzétett előzetes statisztikák szerint az euróövezetben az infláció tíz éves csúcsot ért el, a fogyasztói árak pedig egy év alatt 3 százalékkal lettek magasabbak.
Az Európai Központi Bank szeptember 9-én tárgyalja az eurozóna eszközvásárlási programjának sorsát, amely eddig a 2008-2009-es gazdaság válság negatív hatásait volt hivatott enyhíteni.
cnbc.com, körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
