A visszérbetegség a magyar lakosság 20 százalékát érinti, leggyakorabban a 30-40 éves nők körében jelentkezik, de fiatalabb korban is egyre gyakoribb.
A betegség lényege, hogy a vénák fala meggyengül, így nem tudnak megfelelő mennyiségű vért szállítani. A szövetek között méreganyagok maradhatnak, amelyek gyulladásos folyamatokat indítanak el – írja a Házipatika.com.
A visszérbetegség okoztafájdalomegyik oka a láb szöveteinek feszülése. A lábszár izomzatát ugyanis kötőszövetből álló tok veszi körül, és ha az erekből folyadék kerül a szövetekbe, a tok nem tud tágulni, ezért fájdalmat érzünk. Mivel az érfal belső rétege is károsodik, gyulladásos anyagok szabadulnak fel, a gyulladás pedig szintén fájdalmat okoz.
A visszérbetegség kezdetben egyáltalán nem jár fájdalommal vagy csak nagyon enyhe fájdalmat érez a páciens. Először a láb megdagad, a bőr elszíneződik, kis lilás-kékes dudorok jelennek meg. (Ezt sokan csak kozmetikai problémának érzékelik.)
Amikor megjelenik a fájdalom, először csak sajgó érzés jelentkezik, nehéznek érezzük a lábunkat. Később megduzzad a lábszár, égő, lüktető, görcsös érzés alakul ki, főleg éjszaka görcsölhet be a lábszár. A fájdalom hosszabb ideig tartó álldogálás és ülés után rosszabbodik, a fájdalom mellett viszketés is felléphet.
z elhanyagolt visszérbetegségnek 15-20 év szükséges, hogy megjelenjen egy valóban súlyos szövődmény, a lábszárfekély. Szerencsére a visszérbetegség felismerése a külső jelek megléte miatt kifejezetten egyszerű, így a betegség ritkán jár ilyen komoly szövődményekkel.
A visszérbetegség kockázata a kor előrehaladtával nő. Az öregedés során ugyanis egyre jobban elhasználódnak a vérerek szelepei, amelyek segítenek szabályozni a vér áramlását. Nőknél valószínűleg a hormonális változások miatt magasabb a visszérbetegség előfordulása: a terhesség, a PMS és a menopauza mind-mind hajlamosító tényezőnek számítanak.
A visszeresség kialakulásában az örökölt tényezők is fontos szerepet töltenek be, de a túlsúlyosak és az ülő- és állómunkát végzők is a veszélyeztetett kategóriába sorolhatóak.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
