Szeptember 4. és 12. között immár 15. alkalommal rendezik meg az Ars Sacra Fesztivált. Idén ez az eseménysorozat is kapcsolódik az 52. Eucharisztikus Nemzetközi Kongresszushoz. A megnyitót szeptember 3-án tartották a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Köszöntőt mondott Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége, az Ars Sacra Fesztivál világi fővédnöke és L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. A rendezvényt megnyitotta Erdő Péter bíboros, prímás, a Fesztivál egyházi fővédnöke.
Köszöntőjében L. Simon László örömét fejezte ki, hogy főigazgatóként az első nyilvános megszólalása ezen a nagyszerű fesztiválon történik, amint fogalmazott, ez jel és üzenet is. Egyúttal közölte: amíg ő lesz a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, örömmel ad helyet a szakrális művészeti eseményeknek.
Jelenleg két olyan fontos kiállításuk is látható, amely a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz is illeszkedik, és a keresztény kultúrkör, azon belül is a magyarság értékeivel foglalkozik. Az egyik az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok kiállítása, emlékezve alapítójuk, Boldog Özséb halálának 750. évfordulójára. A másik pedig a 900 éves premontrei rend történetét bemutató kamarakiállítás. A pálosokról szóló kiállítást kifejezetten az eucharisztikus kongresszus miatt hosszabbították meg. A főigazgató felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt a felségével részt vettek egy częstochowai zarándoklaton, amely felemelő élmény volt mindkettőjük számára. A két kiállításhoz kapcsolódóan olyan kerekasztal-beszélgetések, kiállítások lesznek, amelyekkel szeretnének hozzájárulni az Ars Sacra Fesztiválhoz.
A főigazgató bízik benne, hogy a következő években is hasonló tartalmú, a keresztény kultúrát feltáró mély és izgalmas kiállítások lesznek a Magyar Nemzeti Múzeumban, és nemcsak ebben az épületben, hanem máshol is, hiszen számos olyan kiállítása van a nemzeti múzeumnak vidéken is, amely szorosan kötődik a magyar kereszténységhez.
L. Simon László kitért rá: „Szomszédok bíboros úrékkal” Esztergomban, és éppen azt tervezik, hogyan valósíthatják meg a jövőben azokat a terveket, amelyek az ottani vármúzeum fejlesztéséhez kapcsolódnak. A Várkertbazárban pedig jövő tavasszal olyan kiállításokat szerveznek, amelyek a magyar történelem izgalmas, vitatott korszakaival foglalkoznak. Nagy tervük, hogy ugyancsak tavasszal utaztatni fogják a pálos kiállítást, amely Székelyföld két városában, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen biztosan látható lesz.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója megköszönte Erdő Péter bíborosnak, hogy a magyar állam legrégebbi közgyűjteménye és a Katolikus Egyház között ilyen szoros a kapcsolat.
Herczegh Anita, az Ars Sacra Fesztivál világi fővédnöke köszöntő beszédében idézte a száz éve született Pilinszky Jánost: „A mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és igazság ereje.” Hozzátette: Pilinszky jól ismerte a titkot, ami az Ars Sacra Fesztivált is élteti, a szakrális művészet titokzatos erejét, amely átlépve a tér és az idő korlátait az ég felé, az Isten elé emel.
– írta ugyancsak Pilinszky.
A köztársasági elnök felesége hozzátette: az Ars Sacra rendezvényei immár tizenötödik esztendeje erre nyújtanak lehetőséget. Kulturális élmények sokaságát kínálják templomok falain belül és kívül. Múzeumokban, galériákban és közösségi házakban, határon innen és túl. A jóság, a szépség és az igazság Istentől eredő értékeit tárják a látogatók elé a zene, az irodalom, a képzőművészet változatos kifejező eszközeivel. Kulturális missziót végeznek és ennél sokkal többre is vállalkoztak. Közönségüket isten- és emberszeretetre, a teremtett világ tiszteletére indítják. Arra, hogy ki-ki keresse, és minél inkább ismerje fel környezetében Isten arcvonásait.
Herczegh Anita kiemelte, hogy a Fesztivál egyedülálló, ünnepi körülmények között, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal egy időben hív és vár minden érdeklődőt, aki a szív töltekezésére, a lélek kisimulására vágyik. Anita asszony Böjte Csaba ferences testvér szavaival – „Aki megtalálja a tiszta forrást, nem fog pocsolyából inni” – mondott köszönetet a szervezőknek, a fellépő művészeknek, képzőművészeknek, mindenkinek, aki munkájával hozzájárult, hogy „mi, hívő keresztények, de a nem hívő érdeklődő emberek is különleges lelki, szellemi utazáson vehetünk részt az Ars Sacra rendezvényein”.
Az Ars Sacra Fesztivált Erdő Péter bíboros, prímás nyitotta meg. Beszédét teljes terjedelmében közöljük:
Igen tisztelt Anita Asszony, Főigazgató Úr, Hölgyeim és Uraim!
Örömmel nyitom meg a szakrális művészetek rendezvénysorozatát, az eucharisztikus kongresszus évében. Különös esztendő az idei. Egyrészt azért, mert alkalmunk van eszmélődni a művészetek és az Eucharisztia kapcsolatáról, ahogyan ezt már számos kiállítás kapcsán megtehettük. Másrészt azért, mert
Képes arra, hogy akár fogalmi meghatározások nélkül is, erősítsen, és vigasztaljon. A nemes művészet, a szakrális művészet felragyogtatja a látható világban és a látható világ felett jelen lévő isteni valóságot, amely értelmet, célt, értéket ad az életünknek. Annak felfedezése pedig, hogy hol a helyünk a világmindenségben, a legjobb tanács, a legjobb eligazítás mindannyiunk számára,
Az újkor a szépművészetek területét úgy határozta meg, és úgy különböztette meg a mesterségektől, hogy azt hangsúlyozta: ez utóbbiak csupán a hasznosság követelményeinek felelnek meg, az előbbiek viszont, a zene, a költészet, a festészet, a szobrászat és a tánc összességében utánzás gyümölcsei, de képesek az emberben gyönyörűséget kelteni. Napjainkban mindezzel mintha nem elégednénk meg, hanem újult erővel keressük a műalkotás jelentőségét, a technikai megismételhetőség korában.
A mai esztétikai irányzatok jó része egyetért abban, hogy a művészet olyan emberi tevékenység, amely szimbólumokat alkot. A művész pedig, élve szabadságával, kreatív és interpretáló módon variálja a szimbólumok közötti kapcsolatokat. Igen. Ebben az interpretáló, azaz értelmező tevékenységben van a mai művészet fogalmának a kapcsolata a szent valósággal. Hiszen az ember és a világ létének, nagy tényeinek az értelmezése abban áll, hogy feltárjuk a közöttük lévő viszonyokat. Az értelmesség ugyanis reláció. De életünk belső valóságai csak akkor találják meg a helyüket, ha az egész világmindenségnek az alkotóhoz fűződő kapcsolata is valamiképpen megjelenik bennük. A harmóniának, ezeknek az alapvető összefüggéseknek, az értelmességnek a keresése ösztönzi tehát az igazi művészetet, innen a művész nyugtalansága, hiszen ahogyan Szent Ágoston Istenhez fordulva mondja: „Nyugtalan a mi szívünk, amíg Benned meg nem nyugszik!”
Isten a szakrális művészetek hetében az idén is adjon új lendületet kereső lelkünknek, és vezessen közelebb ahhoz a harmóniához, amely a boldogságot jelenti!
Köszönöm szépen a figyelmüket!
*
A megnyitó ünnepségen közreműködött a Szent Efrém Férfikar. Előadták többek között Kodály Zoltánnak 1938-ban, a budapesti eucharisztikus világkongresszus előtt egy hónappal komponált, Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege című művét. Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színész, a Veszprémi Színház igazgatója Sík Sándor, József Attila és Pilinszky János verseit szavalta.
Az Ars Sacra Fesztivál idén több mint négyszáz programmal várja a nézőket, látogatókat. A rendezvényekről a műsorfüzeteken kívül eligazítást ad a www.arsacra.hu honlap.
Szerző: Bodnár Dániel
Fotó: MTI
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
