Vigyázni kell arra, hogy ne legyen több az elméleti jogászkodás, mint a gazdasági ismeret. Magam arra törekedtem, hogy a magyar termőföl-területeket védeni kell, ne lehessen privatizációval idegen kézbe adni. Sajnos, így is történtek meglehetősen nagy eladások. Van erőnk arra, hogy nekilendüljenek a visszavásárlások.
Dr. Kőrösi Mária – rovas.hu
A tárgyalás az ember szellemi és fizikai állóképességének próbatétele. Felkészültnek kell lenni a nap bármelyik percében. A tárgyalópartnerek programjait is ismerni kell. A tárgyalások intelligenciája, a dialóguskultúra magas szinten kell, hogy legyen itt, Közép-Európában. A keményebb megjegyzéseknek is megfelelő stílusúaknak kell lenni – vallja Dr. Kőrösi Mária egyetemi docens, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja. Őt kérdezte a Gondola.
– Politikai földrajz. Ez a legizgalmasabb szakterülete. Miért?
– Legelőször hálásan köszönöm kérdését, mert jelenünkben igazán hiányzik az a politikai földrajzi gondolkodás, amelynek – s most döntően magunkra, magyarokra gondolok – tétje van, nagy tétje, jövőnket illetően! Ám előbb egy kicsit – s ezt engedje meg nekem – azon történelmi időszakra kell visszatekintenem, amelyben ugyan e pontos földrajzi név, hogy politikai földrajz nem szerepelt, de a lényege IGEN! Sztrabón, aki Krisztus előtt 63-ban vagy 64-ben született, kimagaslóan nagy tekintélyt is képviselő Geographika című könyvében nem csak megállapít, hanem figyelmeztet is.
Sztrabón alapművének 1620-as kiadása – wikipedia
S hogy első sorban kiket? Idézem: „Ha van tudomány, amellyel a bölcselőknek egyáltalán még foglalkoznia kell, akkor az a földrajz… Akik először szánták rá magukat vele foglalkozni: Homérosz, Anaximandrosz, Eroszthenész, Démokritosz, Eudoxosz Dikaiarkhosz, Ehorosz, Polybiosz, Poszeidoniosz bölcselők… Véleményem szerint… a földrajz javarészt nélkülözhetetlen az államok kormányzásánál. A tettek mezeje ugyanis a tenger és a föld, amelyet lakunk… Világos, hogy a földrajz egészbe véve kapcsolatba hozható a hadvezérek cselekedeteivel, amennyiben megismerteti velünk a szárazföldet és a tengereket. Mert jobban intézhetnek el mindent, ha tudják, hogy a tartomány mekkora, esetleg milyen fekvésű, s éghajlati viszonyaiban is, meg önmagában is milyen különbségeket mutat föl.” (Id. mű: Gondolat, Budapest, 1977. 998 old.) Magam, az első betűtől fogva – személyes indíttatásomból kiemelve – a szkipetárok, Illíria, a mai Albánia ősi történelmét is jobban megismerendő, olvastam végig e könyvét Sztrabónnak, akinek tudása előtt fejet kell hajtani!! Kérem, ez nem túlzás, nem, nem az!… S ahogy eredetileg, szándéka szerint és alapján e könyvét a vezető állásban levő uralkodóknak szánta, tudatosan fogalmaz: „A földrajz tehát… nagyobbrészt vezető állásban levő férfiak életét és szükségleteik kielégítését szolgálja, ámde még erkölcsi kérdéseket fejtegető bölcselet és államtudomány nagy része is a vezető állásban levők érdekeit munkálja.” Való igaz: a földrajz, szintetizáló tudomány… S e tudomány fejlődése során jön létre az emberföldrajz, fizikai földrajz, s a többi. A gazdaságföldrajz, s az ebből fejlődő politikai földrajz! Ez utóbbi a föld természeti kincseivel „törődik” elsősorban, s azok hasznosításaival! Gondoljunk a magunk földrajzi helyzetére!
Térkép 1910-ből – oregpenz.hu
Amelyről Petőfi Sándor már 1846-ban írt: A magyar nemzet című versében egy egész tudományos értekezésnek megfelelő honunkra oly igaz természetföldrajzi megállapítást is tesz! Tessék belőle tanulni a mai honi vezetőknek, diákoknak, embereknek… Valóban fontos tanulni, tudni é r t e n i: mi mindent jelent a politikai földrajzi gondolkodás! Hálás vagyok, amíg csak élek, hogy e földrajztudományi területet megismerhettem, hálás Dr. Somogyi Sándor professzornak, aki bemutatott – látva lázas igyekezetem, ahogy kutatom, jegyzetelem, keresem a fellelhető szakmai irodalmakat, jegyzeteket… hajdani tanítványokat, akiktől hiteles információkat,s szakmai irodalmakat is kaphattam… Ám a legtöbben Rónai Andás professzornak köszönhetek, akitől kereken tíz évig tanulhattam. Önnek külön köszönöm, ismét és ismét, hogy e tudományt szóba hozza, érdeklődéssel kezeli, fenntartás nélkül az igazságért, s igazságáért… feltétlen alkalmazásáért. IGEN! A politikai földrajz tudományának megismerése, tanítása, s folytonos kutatása kiemelt, területe tanári hivatásomnak is.”
– Ön kitűnő tanároktól vette át a tudást, volt, akitől személyesen, volt, akitől könyvben. Ez utóbbiak egyike Teleki Pál miniszterelnök. Ezt a nagyszerű politikust miért fontos ma figyelmünk előterében tartani?
Teleki Pál – britannica.com
– Vissza kell mennem jóval Teleki Pál korszaka elé, egészen az ókorig. A már említett Sztrabón, és az ő Geographika című műve szerteágazó, gazdag. Olyan figyelmeztetései vannak, hogy oda kell menni a helyszínre, és ott tanulmányozni a valóságos adottságokat. Kulcsfontosságú! Minden államot négy alapvető jellemző teszi gazdaggá. A területiség, a szervezettség, a hatalom és az adó. Nem mindegy, hogy mekkora területen szerveződik egy állam, hogy miből él. És miből tud új értéket teremteni. A természeti erőforrások fontosságára már ő is felhívta a figyelmet. De ha Petőfi versét a Mi a magyar? című költeményt összekötjük a fő üzenettel: nagyon vigyázzunk, hogy ne idegen hatalom kezelje ezt a fantasztikus kincset. Ez rendkívül fontos, erre oda kell figyelni.
– Petőfi megírta, hogy Meddig alszol még hazám,/ szántanak szomszédid,/ s a magokéhoz oda / szántják földed szélit.
– Igen, ez csodásan kiegészíti az általam idézett 1946-os Petőfi-verset. Magam ezeket a verseket nem csak végigolvastatom diákjaimmal, hanem velük együtt értelmezem is azokat. Mérnököket tanítok döntően, a másik az orvosi szakma. Nem mindegy, hogy egy mérnök az infrastruktúrát hova építi fel. Ha érzi, hogy a mezőgazdaság azon a területen többet nyerne, mint egy ipari park, akkor legyen bátorsága szólni. És képes legyen megindokolni javaslatát. Ma már minden elsősorban a nyerészkedésről, a pénzről szó. Már azt sem nézik, hogy gyakran a profitért annál sokkalta nagyobb árat kell fizetni. A természeti környezet Isten által megáldott érték. Nagyon vigyáznunk kell rá, hogy minél több gabona teremjen rajta. Ennek lényegét is Teleki Páltól tanultam. Az ő közvetlen munkatársa volt az engem tíz éven át tanító Rónai András professzor.
Rónai András – mtafki.hu
Nagy érték az ő Térképezett történelem című könyve, amely a nyolcvanas évek végén jelent meg a Püski Kiadó gondozásában. Ez a mű ragyogó összefoglalója annak, ahogy Trianonig eljutottunk, és még inkább éles fénybe állítja azt, Teleki dokumentumainak felhasználásával is, hogy miért nem lesz béke a Kárpát-medencében mindaddig, amíg részben a Benes-dekrétumot helyére nem teszik, és az autonómia kérdésében nem lesz rend, amíg ki nem alakítják az életszerű autonómiákat. A tiszta politika ezt soha nem fogja megoldani, ehhez a földrajzosok gondolatait be kell építeni a politikai alkukba.
– Az Önt személyesen tanító professzorok közül kit és miért érdemes felidézni?
– Nagyon szerettem Kovács Géza professzort, ő a közgazdasági egyetemen tanított. Vele sokat vitatkoztam a politikai földrajz és közgazdaság összefüggéseiről. Az ő nagyrabecsülése mellett igazából Rónai Andrást emelem ki.
– Ön is tanít fiatalokat határon innen és túl. Hogyan érzékeli, hogy az egyetemisták mennyire nyitottak az értékvédő gondolkodásra?
– Amit a mérnököknek és orvosoknak tanítok, azt az anyagot a Tárgyalástechnikai ismeretek a magyar menedzsmentben című tankönyv foglalja össze. Az elméletet folyamatosan a gyakorlati példákkal egészítem ki. Adott esetben a célhelyre viszem hallgatóimat, hogy tanulmányozzák, mi volt korábban, mi lett belőle. Nagyon kényes téma a cián hatása az aranybányászásban. Ezen kívül a falurombolás, a termőföld rossz fölhasználása. A talajt rontó műtrágyák kérdése. Magam a hetvenes években kerültem a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetébe. És egyszer fölvittek helikopterrel, hogy megnézzem, hogyan pusztul a termőtalaj. Nagyon nagy területű világos, agyagszerű területet láttam. Mert annyira túlterjedt a műtrágyázás. A rosszul történő beavatkozás a természetbe rengeteget árt. Még ki sem lehetett heverni a gyapot- vagy a rizstermesztésnek súlyos következményeit. Borzalmas volt látni, hogy micsoda pusztítást végeztek az egykori szőlőültetvényekben. Az embernek fáj a szíve, ha felidézi, hogy Széchenyi idejében épp a legnagyobb magyar mutatott példát a saját életével az értelmes gazdálkodásra.
Gróf Széchenyi István – hungarikum.hu
Ő kiválóan ismerte a magyar vidéket. Bejárata a Székelyföldet is. Nagyon pozitív ma is az ő üzenete, hogy jól bánjunk azzal, amit az Isten nekünk adott. A mai országot bár csonkának érezzük, de nem mondhatjuk kicsinek. A vízkincsünk itt van, az Alföld csodálatos lehetőségeket nyit. Az egyetemistákban nagyon nagy aktivitás ébred. Kinek-kinek a maga szülőhelyével kapcsolatban támadnak ötletei és keletkezik bennük cselekvési vágy. A nyári egyetemeinket hol Székesfehérváron tartjuk, hol Csíkszeredában, hol Székelyudvarhelyen. Mindenütt igénylik, hogy tovább működjenek a nyári egyetemek. Lenyűgöző, hogy mekkora felkészültséggel jönnek oda a diákok. Kérdésekkel ostromolnak minket és feladatokat várnak tőlünk.
– A lélektani ismeretekre alapozott tárgyalástechnikai ismeretátadás hogyan segíti a nemzeti érdekek érvényesítését a mai világban, amelyben a spekulánsi korrupció európai magasságokba emelkedett?
– A tankönyvemet, amely most a negyedik kiadását is megérte, kifejezetten gróf Széchenyi István szellemében írtam. Sok esettanulmányt fogalmaztam meg. Ezeket az oktatásban résztvevő mérnökök, orvosok, közgazdászok, gyógyszerészek révén ismertem meg. Vigyázni kell arra, hogy ne legyen több az elméleti jogászkodás, mint a gazdasági ismeret. Magam arra törekedtem, hogy a magyar termőföl-területeket védeni kell, ne lehessen privatizációval idegen kézbe adni. Sajnos, így is történtek meglehetősen nagy eladások. Van erőnk arra, hogy nekilendüljenek a visszavásárlások. Természeti parancs, hogy ami nemzeti kézben maradt, arról eszébe sem jusson senkinek, hogy eladja. Érdekes az albánok példája. Ők kilencven évre bérbe adják a földet. De az eladás eszükbe sem jut. Nagyon lényeges, hogy a tönkrement mezőgazdasági gépipar, üvegipar, élelmiszeripar, szilikátipar újra működésbe lépjen. A magyar mezőgazdasági gépek annak idején csodálatosan működtek. Hatalmas bevételeket hozott a feldolgozott mezőgazdasági termékek exportja. Gyönyörűen működött a magyar konzervipar. Sok ipari létesítményünk sajnos kisétált az országból. Erről sokat írtak a hallgatók. Összesen nyolc egyetemen tanítottam, külföldön is. Sokan jelentkeztek hozzám szakkörre nem csak a látványos eszközök miatt, hanem a szemlélet kedvéért is. Mindezeket Széchenyi gondolataival erősítettem meg. Ez a tananyag tudatosítja, hogy a tárgyalás az ember szellemi és fizikai állóképességének próbatétele. Felkészültnek kell lenni a nap bármelyik percében. A tárgyalópartnerek programjait is ismerni kell. A tárgyalások intelligenciája, a dialóguskultúra magas szinten kell, hogy legyen itt, Közép-Európában. A keményebb megjegyzéseknek is megfelelő stílusúaknak kell lenni. Világosan kell látnunk, hogy az érdekek érvényesítésének legemberibb módja a meggyőzés. Sajnos, ma az emberi odafigyelés lanyhult. Sok minden sablonos lett. Az üzleti tárgyalásnak kell hogy legyen dramaturgiája. Nekünk, magyaroknak az érzelem a fontos. Ezt tudatosítani kell. Ezért fontos a személyesség, hogy ne váljon automatikussá a tárgyalás. Mutassuk meg a karakterünket. Magam a karakterek továbbfejlesztésére helyezem a hangsúlyt.
– Lámfalussy Sándor, a magyar-vallon bankár is rámutatott, hogy a végül mindig a karakter számít.
– Pontosan. Azt nem lehet megváltoztatni. Kísérleteznek ugyan vele, hogy milliós költséggel háromnapos tréningeket tartsanak, de ezzel csak az agymosás érhető el. A karakter ugyanis három-négy éves korra kialakul. A profizmus nagyon fontos ebben a farkastörvényekkel teli világban és ezt a karakterre kell építeni. Én a magam részéről nem kioktatok, hanem finomítok. És ez nagyon fontos.
– Miért érezte fontosnak, hogy ne csak élőszóban, hanem tankönyvben is szóljon a friss nemzedékhez.
– Minden diák első kérdése, hogy az adott tantárgyhoz van-e jegyzet, vagy elérhető irodalom. Minden tanárnak első kötelessége, hogy a saját tapasztalaton alapuló gondolatmenetet, információkat írásban is odaadja a hallgatóknak. Újat kell hozni. Csak az a tanár tud a vállalkozás világában életszerű feladatot adni, aki maga is tapasztalja a vállalkozói életforma napi kihívásait. Nem deviancia, hogy egy egyetemen oktató tanár maga is vállalkozó legyen. Egy-egy állásinterjún a fiatalok azt tapasztalják, hogy sablonos kérdésekkel ostromolják őket, az állásinterjú nem az életről szól. Előfordul, hogy a kérdező semmit nem ért a témához, őt csak a kérdésföltevés dramaturgiájára oktatták ki. Ilyenkor az udvarias magatartás a célravezető, és nagyon jó lélektani trükk, ha a meginterjúvolt személyes segítséget kér az őt kérdezőtől. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a fiatal becsülje önmagát, tudja, hogy mit ér.
Molnár Pál
Dr. Kőrösi Mária e témában írt néhány, kiemelt írása, műve
Tárgyalástechnikai ismeretek a m a g y a r menedzsmentben,különös tekintettel mérnöki /műszaki/ és az orvosi /egészségügyi/ szakmákra, hivatásokra. Műegyetemi Kiadó, Bp.2006, 375 old. / azóta a negyedik kiadás is megjelent…2020../
Kőrösi Mária: A földrajzi tényezők szerepe a társadalom életében. A földrajzi determinizmus filozófiai bírálata./ doktori értekezés, MTA,. FKI 1981.165 old.
Kőrösi Mária: A földrajzi gondolkodás nélkülözhetetlen. Földrajztanítás, XL.évf.1-2.sz.2001.
Kőrösi Mária: Földrajz ismeret – Hazafiság. Földrajztanítás, XXXVII. ÉVF.1.sz.l999.
Kőrösi Mária: Földrajztanítás Teleki Pál szellemében. Földrajztanítás, XXXIII.1.sz. 1993
Kőrösi Mária: Teleki Pál igazsága. Erdélyi Magyarság, IV. évf. augusztus sz.l993
Kőrösi Mária: Teleki Pál és a XX.sz.földrajza. Magyar múlt., Hungarian Past, Australia,Sydney, XX.évf.1-2.sz. 1993
Kőrösi Mária: Teleki Pál és a politikai földrajz. Magyar Tudomány,XCIX.évf.11.sz.1992.
Kőrösi Mária: Sorsközösségek a politikia földrajz megvilágításában. Földrajztanítás. XXXiii.évf.3-4.sz. 1992
Kőrösi Mária: Teleki Pál, Műegyetemi rektor. A Jövő Mérnöke,BME lapja, XXXVIII.évf.8.sz.l991
Kőrösi Mária: Teleki Pál, az ember. Érdi Földrajzi Múzeumi Kiadványok,10.sz. 1991.
Kőrösi Mária: In Memoriam Teleki Pál: MAGYARSÁG, EURÓPA, EMBERISÉG. MTA Földrajzi Közlemények, 1989.IV.évf. IV.sz.
Kőrösi Mária: Teleki Pál portréjához – Teleki Pál földrajzi eszméiről – vitaanyag, MTA FKI,Bp.1985
A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó,2002. Könyvrészlet:
Dr. Kőrösi Mária, A magyar politikai földrajz főbb ismérvei. 81-110. old.+ térképek
Dr.Kőrösi Mária: gróf Teleki Pál élete és mnkássága, MTT FÖLDTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYA. Budapest,2000.66old. / T.P. Földrajzverseny…
Dr.Kőrösi Mária: Előszó, ismertető, gróf Teleki Pál: Az igazi tisztviselő. c.beszédéhez… Budapest – Gödöllő, 1995
Dr.Kőrösi Mária: Gondolatok térképezhető történelmünkhöz. 1920 – 2020. Trianoni Szemle, X.évf. 2018 július – december 231 – 239 old.
Kitüntetések:
Becsület Rend kitüntetése, / Erdély Országos Törzskapitányától, Sepsiszentgyörgy,2011/
Magyar Fiatalokért Díj, 2016 / erről bővebben Dr.Székely András Bertalantól informálódhatsz /,
Év Embere Kitüntetés / Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány, 2014. Tiszteletbeli Polgár, Óbudai Egyetem, 2016.
HALLGATÓI DÍJ, BME, Gazdasági- és Társadalomtudományi
Karának Hallgatói Képviselete részéről, egy gyönyörű arany gyűrű „társaságával” – 2005. június 1.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
