Aki sikeresen túl van az egyáltalán nem magától értetődő – mégis „ki a …m az a Rigó Konrád?” fejtörőn, máris felteheti a másikat: ez a szivárványos zokniban feszítő bohóc csak a magánvéleményét fogalmazta meg akkor, amikor közösségi oldalán azt írta: „a legrosszabb történt, ami történhetett” – vagy ehhez van valami köze az őt politikai lélegeztetőgépen tartó egyesült pártnak is? Szövetségünk esetében ez sem éppen egyértelmű, ember legyen ma a talpán a Felvidéken, hogy ki mikor kinek a nevében és minőségében kommunikál a párt nevében vagy ellenében.
Először is, hogy képben legyünk:
Erről bővebben ITT.
Erre írta a mi woke-bajnokunk, hogy „a legrosszabb történt, ami történhetett”. Ugyan bölcsebb akkor sem sokkal maradt volna, ha csendben marad, de mivel azt is elárulta miért kell megszólalnia – hogy beelőzze a témára bizonyára „rárepülő” Gyimesit, Blahát vagy Matovicot – újabb bizonyságot tett róla, miért jó, hogy nincs már Híd, és miért lenne még jobb, ha a szellemét is sikerülne visszazárni a palackba.
Azt mondja: „a tény, hogy egy jogvita eredményeként a nőktől elveszik a biztonságos abortuszhoz való jogot, magában nagyon szomorú.”
Nem, kedves hóhér uram,
Az érvelés pedig ott lesz igazán sátáni, amikor előkerül a szegény ember-gazdag ember ocsmány ferdítése. Hogy tudniillik akinek van pénze rá, az úgyis felül egy fapadosra és elmegy olyan országba, ahol seperc megcsinálják neki a magzatelhajtást, a szegényeknek meg maradnak a félhomályos, koszos, patkányjárta pincékben zugdoktorok által végrehajtott küretek – ráadásul számla nélkül. Ezzel a logikával mondhatnánk azt is – a lényegét tekintve ugyanarról: emberölésről van szó – hogy tök fölösleges a büntető törvénykönyvünket terhelni az emberölés tényállásával, hiszen gazdagéknak igazán nem gond megoldani, hogy az útjukban állókat valami „gyilkosbarátabb” helyen intézzék el, mondjuk a senki földjének számító nyílt tengeren.
Ha Konrádunk tovább olvasta volna az amerikai híreket, értesült volna arról is, ami woke-testvérei igazi, nagyon komoly aggodalma: éspedig az, hogy a szövetségi bíróság eme döntése akár azt is megengedi a tagállamoknak, hogy
És akkor járnak el helyesen, ha ezt meg is teszik – ez a büntetőjog egyik legelemibb elve. Ritka, hogy Amerikát állítjuk példának, de ez most ilyen. Pontosan ide kellene eljutnia az európai országoknak, ha 30-50 év múlva is szeretnének még európaiak maradni (nemcsak névleg).
Mindenesetre megkérdeztük azért a Szövetség párt sajtóirodáját, hogy Rigó Konrád eme fejtegetése mellett van-e a kérdésről a pártnak hivatalos állláspontja, de egyelőre ilyen nem áll rendelkezésre. Amint lesz, haladéktalanul megosztjuk…
Szűcs Dániel/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
