Mária Terézia magyar királynő 1764. május 5-én alapította a Szent István-rendet. Mária Terézia magyar királynőként cselekedett, e ténynek utóbb közjogi hatása is volt, ugyanis alapíthatta volna akár római császárnéként vagy éppen Ausztria főhercegnőjeként is.
Mária Terézia magyar királynő 1764. május 5-én alapította a Szent István-rendet. Mária Terézia magyar királynőként cselekedett, e ténynek utóbb közjogi hatása is volt, ugyanis alapíthatta volna akár római császárnéként vagy éppen Ausztria főhercegnőjeként is.
A rendalapítás tényében nyilvánvaló, hogy hálából tette, mégpedig azért, mert a pápától asszony létére is megkapta az apostoli király címet. Ide tartozik még az is, hogy a rend eredeti alapító okiratában foglaltak szerint a Szent István-rend nagymesteri tisztsége „mindenkor a magyar koronával van egybekötve”. A Szent István-rend a Katonai Mária Terézia-rend mellett a Habsburg Birodalom legjelentősebb kitüntetése lett.
Nagyon lényeges, hogy az újkori rendi tagságot már nem a születéskor szerzett előjog, hanem a háborúban, politikában, diplomáciában megszerzett tényleges érdemek alapján lehetett elérni. A Szent István-rend eredeti latin nyelvű jelmondata ez volt: „Publicum meritorum praemium”, azaz „A köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma”.
Az alapító beszédekben akkoriban azt hangsúlyozták, hogy a magyar királynő egy Szent István király korából származó lovagrendet újított fel. (Ezt tükrözi a Rend szabályzata, és az alapítás alkalmából kiadott emlékérem mindkét oldalának felirata is.) A történelmi tények azonban a Szent István-i eszme folytatásának ellentmondanak, tudniillik az első ismert egyházi lovagrendeket csak a XII. századtól kezdve alapították, a világi rendeket pedig még később, a XIV-XV. századtól kezdve. A hivatalos indoklásnak e része csak puszta legendaként értelmezhető.
A Rend külsőségeiben a régi lovagrendek mintáját követte. A három osztályos rendet (nagy-, közép- és kiskeresztet) csak férfiaknak adományozhatták, az egyetlen kivétel maga Mária Terézia királynő volt, aki egyben a rend első nagymesteri tisztségét is viselte. Férje, Lotaringiai Ferenc császár az Aranygyapjas rend és a Katonai Mária Terézia-rend nagymestere volt. Ferenc császár halála (1765) után fia, II. József császár vette át ezeket a tisztségeket, ezek mellé Mária Terézia reá ruházta a Szent István-rend nagymesteri tisztét is.
A rendtagok számára díszes öltözéket terveztek – nagykeresztesek rendi láncot is viseltek.
A kitüntetés nagykeresztje vállszalagon függött, a hozzá tartozó csillagot „hétköznapokon” viselték a kitüntetett uralkodók, és a kiemelkedő érdemeket szerzett, gyakran külföldi arisztokraták és politikusok. A Szent István-rend tagsága, hasonlóan a többi legrangosabb lovagrend tagságához, nem volt örökölhető.
A rend hivatalos elnevezése 1938-tól kezdve Magyar Királyi Szent István-rendre változott.
Horthy kormányzó, mint a Szent István-rend nagymestere első alkalommal gróf széki Teleki Pál miniszterelnöknek adományozta a rend nagykeresztjét, 1940. szeptember 16-án. A felújított lovagrend utolsó éveiben már csak néhány adományozás történt. A rend utolsó adományozottja Serédi Jusztinián hercegprímás volt, aki 1944-ben kapta meg a nagykeresztet.
A rendi adományozások 1944-ben megszűntek. A Szent István-rendet a Magyar Országgyűlés 1946-ban megszüntette. A rend tárgyi emlékeinek fájdalmasan nagy része nem élte túl a világháború utolsó szakaszát és az azt követő kommunista hatalomátvételt. A Mária Terézia által alapított Szent István-rend állami kézben maradt példányai ma a Magyar Nemzeti Múzeumban és a budavári Hadtörténeti Múzeumban láthatók. A bécsi Burg kincstára (Schatzkammer) is számos példányt őriz.
A 2011 óta ismét a legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István-rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést a köztársasági elnök (aki tisztségénél fogva maga is kitüntetett) adományozza. A Magyar Szent István-rendnek nincsenek osztályai, nők is megkaphatják, de a jelvény ugyanolyan, mint Mária Terézia korában volt.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
