A zajszennyezésnél talán már csak a szagszennyezés objektiválható nehezebben. Korántsem biztos ugyanis, hogy az a zaj, amelyet ön zavarónak ítél meg, az erre jogosult hatóságok megállapítása szerint is zavaró. Jól mutatja ezt az ógyallai Bagin Árpád esete, aki a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivataltól kért intézkedést az utcájában megnövekedett kamionforgalom miatt.
A korabeli feljegyzések szerint már az 1916-ban elhunyt csillagászt, az ógyallai obszervatórium alapítóját, Konkoly Thege Miklóst is zavarta a város főútján megnövekedett forgalom. Pedig abban az időben ez legfeljebb több áthaladó lovas szekeret jelentett. Ha ma élne, valószínűleg kúriáját sebtében eladva menekülne valamilyen csendesebb városrészbe.
Az árunak menni kell
Azt követően, hogy a közelmúltban a Keszegfalván megnövekedett kamionforgalommal foglalkoztunk, több településről is megkeresték szerkesztőségünket, hogy bizony, náluk is sok a kamion.
A kamionkérdés Janus-arcú probléma. Egyrészt mindenkit zavarnak a háza előtt eldübörgő kamionok, szerintem a törökországi útjáról hazatérő, szabadnapos kamionsofőrt is; másrészt mindenki szeretné, hogy mindig minden legyen a boltban.
A rendszerváltozás után fokozatosan átalakult a (cseh)szlovákiai teherfuvarozás szerkezete. Korábban a teherfuvarozás súlyos vagy nagy mennyiségű árukat megmozgató szegmense egyértelműen a vasút terepe volt. A gyártócégekbe gyakran iparvágányok vezettek, a teherautók és kamionok pedig csak a raktárak, telephelyek és a végfelhasználó közti szállításban működtek közre.
Vonat helyett
A rendszerváltoztatást követően nemcsak a gazdaság tulajdoni háttere, hanem annak szerkezete és dinamikája is átalakult. Egyrészt komoly ipari komplexumok, parkok települtek a korábban mezőgazdasági jellegű régiókba, másrészt a gyártók minimalizálták a raktárkészleteket. Ezzel pénzt és helyet takarítanak meg, hisz a telephelyeken nem kell óriási raktárakat kialakítani, valamint nem áll a pénzük a raktárkészletben. Persze, ennek árnyoldalai is vannak, a koronavírus-világjárvány idején láthattuk, hogyan térdeltek le komplett nagyvállalatok egy határzárat követően, amikor pár napig nem járhattak a kamionok, de ez most nem témája ennek a cikknek.
Ezzel párhuzamosan, vagy időben ezt a jelenséget némileg megelőzve megindult a vasúti hálózat szárnyvonalainak fokozatos leépítése, elsősorban a kilencvenes években, de a folyamat tulajdonképpen napjainkig tart.
A Gadócon és Keszegfalván áthaladó, Gútán átmenő kamionforgalommal foglalkoztunk a közelmúltban. A kamionok egy része innen Vágsellye felé halad tovább, Negyed és Farkasd érintésével. Nos, ez két olyan szakasz, ahol korábban létezett vasúti személy- és teherforgalom.
A Komárom–Gúta szárnyvonalon 2003. február 1-jén szűnt meg a személyszállítás. A vonat Királyrét, Violín, Megyercs, Bálvány, Keszegfalva és Gadóc érintésével jutott el a járási városba.
Hiába hangsúlyozta Árgyusi Imre akkori gútai polgármester, hogy a Kromberg & Schubert akkor 2500 dolgozója közül sokan ezzel a vonattal járnak munkába, hiába írtak petíciót az érintett településeken, a személyforgalom, később a teherszállítás is megszűnt a vonalon, ahol a talpfák közt azóta emberderék vastagságú fák nőttek ki. A légi felvételeken a búzamezők és a sárgálló repce között kanyargó zöld kígyó jelzi csupán, hogy itt egykor vonatok jártak.
A Negyed és Vágsellye közötti „csángó vonalon” szintúgy nincs személyforgalom, csak alkalmanként indulnak nosztalgiajáratok. Az árunak pedig valahogy el kell jutni a fuvarlevélen szereplő állomásra.
Híd hozta forgalom
Ógyallán a sörgyár miatt mindig is nagyobb volt a teherforgalom, mint a más, hasonló méretű kisvárosokban, de ezt talán a helyiek is megszokták. A magyarországi M1-es autópálya felől érkező, 20 tonnánál nehezebb tehergépjárművek a komáromi Erzsébet hídon nem tudtak átjönni, Medvénél lépték át a szlovák–magyar határt, és Galánta vagy Vágsellye irányába haladtak tovább Nyitra felé. A Monostori híd átadását követően elhárult az akadály a 20 tonnánál nehezebb tehergépjárművek előtt; a medvei híd lezárását követően pedig nem is maradt más választásuk. Így az Érsekújvár és/vagy Nyitra felé tartó kamionforgalom, ha nincs gútai köztes megállója, akkor bizony Ógyallán dübörög át.
A kamionforgalom pedig jelentős negatív hatást gyakorol az emberek egészségére, különösen a hosszú távon kitett lakosság körében.
A folyamatos zajszennyezés, amit a kamionok okoznak, hozzájárulhat az alvászavarokhoz, a stresszhez és más egészségi problémákhoz. A levegő minőségét is befolyásolhatja, növelve a szálló por és szennyező anyagok koncentrációját a levegőben. Az állandóan zajos környezetben élő emberek hajlamosabbak lehetnek szív- és érrendszeri betegségekre.
A nagy sebességgel haladó teherautók által keltett rezgések káros hatást gyakorolhatnak az út menti ingatlanok szerkezetére, repedéseket és más károkat okozva. Ezek javítása jelentős költségeket róhat az ingatlantulajdonosokra, és hosszú távon csökkentheti az ingatlanok értékét.
További járulékos veszteség, amely az út tulajdonjogától függően az államot, a megyét, vagy a helyi önkormányzatot terheli, az útburkolat kopása és megrepedezése is, ami növeli a karbantartási költségeket és a közlekedési balesetek kockázatát.
Megelégelte ezt az ógyallai Bagin Árpád. A főút közelében lakó férfi elmondta, házán jó minőségű, három üvegből álló nyílászáró van, a zaj ennek ellenére elviselhetetlen. A meleg nyári estéken nem tud ablakot nyitni a dübörgés miatt. A zaj befolyásolja a kertekben és udvarokon való tartózkodást is.
Bagin Árpád a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatalhoz fordult, hatósági zajszintmérést kérve. A kérvény beadásától számítva 11 hónapig tartott, mire a Nyitrai Közegészségügyi Hivatal laboratóriuma kiszállt és 1,5 méterre Bagin Árpád ablakától mért.
A jegyzőkönyv szerint a Bagin urat, és más lakosokat zavaró zaj a megengedett határértéket nem lépte túl.
Azaz, hiába zavarja önt a háza előtti zaj, ha az határértéken belül van, akkor jobban teszi, ha megszokja. A közegészségügyi hivatal válaszlevelében azt javasolta, forduljon a Közlekedési és Építésügyi Minisztérium Közegészségügyi Osztályához, amely az I. osztályú utak zajszennyezési kérdéseiben illetékes.
Látjuk tehát, az autópálya-építésekből rendre kihagyott térségünk számára az áthaladó kamionforgalom egyre komolyabb problémát jelent, amely ellen a lakosok helyi kezdeményezésekkel igyekeznek dacolni, ám hosszú távú, rendszerszintű, a lakosok és a fuvarozók számára egyaránt megnyugtató megoldás csak állami vagy megyei beavatkozást követően születhet.
Megjelent a Magyar7 hetilap 18. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
