A mianmari hadsereg katonái május 23-án este tüzérségi lövedékekkel támadták a Kayah állam fővárosától, Loikawtól 7 kilométerre lévő Kayan Tharyar falut, azzal a céllal, hogy megsemmisítsék a feltételezetten ott tartózkodó lázadó csoportot. Az egyik lövedék eltalálta a katolikus templomot. Legalább két nő meghalt és többen megsérültek a templomban tartózkodók közül, akik ott kerestek menedéket.
A történtekről a mianmari jezsuiták tájékoztatták a Fides nemzetközi hírügynökséget.
A falusiak úgy gondolták, hogy a plébániatemplom olyan hely, ahol biztonságos menedéket lelhetnek a lövések elől, de tragikus módon nem ez történt – fogalmaztak.
A Loikawtól körülbelül 15 kilométerre található pekhoni Szent Szív-székesegyházat szintén eltalálták tüzérségi lövedékkel. A jezsuiták elítélték ezeket a szörnyű bűncselekményeket és követelték, hogy a mianmari hadsereget vonják felelősségre a történtekért. „A katonaságnak – írták a szerzetesek – azonnal le kell állítania a civil lakosság és a templomok elleni támadásokat.” Az épületeket lerombolták, törmelékké váltak, ami egyértelműen megmutatja, hogy háború zajlik.
Kayah államban a lakosság 75 százaléka valamilyen etnikai kisebbségekhez tartozik, és ebben az államban a legnagyobb a keresztények aránya az országban. A Katolikus Egyház az 1800-as évek végétől van jelen a régióban, amikor megérkeztek a Pápai Missziós Intézet első misszionáriusai. Ma több mint 90 ezer katolikus él itt, akik az állam 355 ezer fős lakosságának csaknem egyharmadát teszik ki.
Mianmarban a hadsereg február 1-jén, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) számos politikusát. A puccs óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel. A tüntetők egy része csatlakozott a puccs elleni polgári engedetlenségi mozgalomhoz (CDM), és sokan beálltak az etnikai gerillaszervezetekhez, amelyeknek egy része támogatja a katonai junta elleni megmozdulásokat. A puccs óta legalább 818 ember halt meg az országban. A hírek arról tanúskodnak, hogy egyre erősebbek az összecsapások, és az elemzők attól tartanak, hogy polgárháborúvá fajulhat a konfliktus.
Az Olaszországban dolgozó mianmari Maurice Moe Haung atya, a Szeretet Misszionáriusai kongregáció papi ágának tagja így nyilatkozott a Fides hírügynökségnek: „Ma a mianmari katolikus hívek helyzete egyre nehezebb. Védtelen ártatlanok, akik soha nem látott tragédiát élnek át, és megpróbálják megvédeni magukat házi készítésű fegyverekkel. Aránytalanul nagy a fegyveres haderő, amely táplálja az erőszak spirálját. Csatlakozunk Ferenc pápához, és ismét kérjük: Állítsák meg az erőszakot!”
A junta elleni felkelés lángba borítja az ázsiai országot: a tüntetések továbbra is főleg a városokat sújtják; harminc városban este 8-tól reggel 4-ig kijárási tilalom van, míg a két legnépesebb városban, a felkelés epicentrumaiban, Rangunban és Mandalajban két órával korábban kezdődik a kijárási tilalom. De a vidéki területek sem mentesek a katonai erőszaktól, a razziáktól és a letartóztatásoktól.
A junta kijelentette, hogy feloszlatja az NLD-t választási csalások miatt és fellép az árulókkal szemben, akik szerintük elcsalták a novemberi választásokat, melyek során Aun Szan Szu Kji pártja soha nem látott győzelmet aratott. Közben a külföldön megalakult titkos kormány úgy tűnik, hajlandó állampolgárságot adni a rohingyáknak is: az Amerikai Egyesült Államok kérését követően az új vezetők azt tervezik, hogy személyi igazolványt adnak a Mianmarból korábban elűzött népcsoporthoz tartozó embereknek. Egy 1982-ben elfogadott törvény megfosztotta ugyanis a rohingyákat állampolgárságuktól.
Fordította: Szalontai Anikó
Forrás: Fides; MTI
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
