Emmanuel Macron Fotó: LOIC BARATOUX / AFP
Marine Le Pen csupán három százalékpontra marad el Emmanuel Macrontól, a polgárok egyre kevésbé bíznak jelenlegi elnökükben az ukrán válság sikeres kezelését illetően.
A vasárnapi francia elnökválasztás első fordulója előtt közeledtek a két esélyes, Marine Le Pen és Emmanuel Macron népszerűségi mutatói. A jelenlegi elnöktől az utolsó napokban történt több botránya miatt nagy számban fordulhatnak el potenciális szavazói.
Egy nappal a franciaországi elnökválasztás első fordulója előtt a közvélemény-kutatások egyre szorosabb versenyt jósolnak a két legesélyesebb jelölt, a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron és jobboldali kihívója, Marine Le Pen között. A 68 milliós ország polgárai közül egyre többen ismerik fel önmaguk mindennapos tapasztalatit Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetőjének politikai programjában, aki legfőképpen az országban az illegális bevándorlással párhuzamosan növekvő parallel társadalmak, a terrorizmus és a bűnözés problémájára hívja fel a figyelmet. Az előrejelzések szerint Macron április 10-én, az első fordulóban 26 százalékra, míg Le Pen 23 százalékra számíthat. A második fordulót április 24-én
tartják.
Macronnak az utóbbi egy hónapban több tényező is megnehezítette a dolgát, így az orosz invázió Ukrajnában, amellyel kapcsolatban számos, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalása során sem sikerült érdemi eredményeket elérnie. Épp ellenkezőleg, úgy a lengyel, mint az ukrán vezetés azzal vádolta meg, hogy szólótárgyalásaival inkább Moszkva pozícióját erősítette.
Sokat ártott Macronnak az, a franciaországi Bobignyben történt, tragikus kimenetelű incidens is, amelynek során február 16-án életét vesztette egy 31 éves zsidó polgár, Jérémy Cohen. Az előzetes vizsgálatok szerint a fiatalember egy csoport támadó elől menekülhetett, amikor elgázolta egy villamos. Macron riválisai azzal vádolták meg az elnököt, hogy az ügyet szőnyeg alá akarja söpörni, hogy eltussolja az országban elharapódzó antiszemitizmus és a parallel társadalmak problémáját.
A francia elnöknek azt is sokan felrótták, hogy nem állt ki egy 35 éves vidéki gazda mellett, aki lelőtt egy otthonába behatoló betörőt. Laurent Rambaud akkor lőtte le az egyik támadót vadászpuskájával, amikor az három társával behatolt otthonába, ahol a fiatal férfi egyedül volt hároméves kislányával. Emmanuel Macron viszont az esettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Én ellenzem az önvédelmet, nem akarok egy olyan országot, ahol a polgárok maguk dönthetnek arról, hogy megvédjék magukat.”
Marine Le Pen a jelek szerint ki tudta használni az elnök hibáit saját népszerűsége növelésére, nem úgy, mint a két másik jobboldali elnökjelölt. Éric Zemmour népszerűsége a tavaly októberi 16 százalékos csúcsról mára 9 százalékra esett vissza, ami megegyezik Valérie Pécresse, a Republikánusok jelöltjének népszerűségével. Ha a második fordulóba be nem jutott jelöltek szavazatait tekintjük, Emmanuel Macron megmentője a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon lehet, aki jelenleg 17 százalékon van. Ha ő Macron támogatására szólítja fel követőit, ez nagyot lendíthet a jelenlegi elnök esélyein. Más, kisebb támogatottságú jelöltek, mint például az öt százalékon álló radikális zöldpárti Yannick Jadot szavazótábora jelenleg összesen mintegy tíz százalékot tesz ki.
Végső soron viszont Valérie Pécresse lehet a „királycsináló”, aki múltbéli kijelentései alapján aligha számít meggyőződéses jobboldali politikusnak. Ha ő a republikánus szavazatokkal április végén Macron mellett áll ki, Marine Le Pennek valami rendhagyóan meggyőzőt kell produkálnia, hogy beköltözhessen az Élysée-palotába.
Főbb francia elnökjelöltek népszerűsége április 7-én
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
