A nyolcadikos és kilencedikes diákok tegnap visszatértek az iskolába, a felső tagozat további évfolyamai hétfőtől inthetnek búcsút a távoktatásnak. Milyen kihívásokkal kell szembenézniük?
Az alapiskolák felső tagozatos diákjai október óta otthonról tanulnak, így sokan féléves kiesés után térnek vissza az iskolapadba. Az online órákat felváltja az iskolai légkör, a diákoknak mostantól időben kell elindulniuk az iskolába – nem elég leülni a számítógép elé, és csatlakozni az online előadáshoz.
Elsőként a 8. és 9. osztályos tanulók térnek át a jelenléti oktatásra, a fiatalabb korosztály részére április 26-án nyílnak meg az iskola kapui. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter ezt a májusban esedékes középiskolai felvételikkel indokolta. A hét folyamán az iskoláknak kombinálniuk kell a távoktatást és a jelenléti oktatást. A felső tagozat két kategóriára van osztva, sőt egyes iskolák kis csoportokban biztosítják az oktatást a hátrányos helyzetű diákok részére is. A gyakorlatban ez átgondolt szervezést igényel. A felmerült kihívásokkal kapcsolatban Sebő Renátát, a bősi Amade László Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónőjét kérdeztük. „Nagyon nehéz volt az órarendet összeállítani, az alsó tagozatosok már itt tanultak az iskolában, de nem szerettük volna megváltoztatni az órarendjüket. A kicsiket nem jó összezavarni, ha megszoknak valamit, jobb a bevált módon folytatni. A nyolcadikosok és kilencedikesek esetében figyelembe vettük, hogy a pedagógusoknak mikor vannak online óráik az ötödik, hatodik és hetedik évfolyammal. Egy napot továbbra is otthonról tanítanak, de előfordul, hogy két órát megtartanak az osztályban, utána pedig az iskolából folytatják az online oktatást” – osztotta meg lapunkkal Sebő.
Továbbra is teszthez kötött az iskolalátogatás, a felső tagozatos diákoknak és legalább az egyik törvényes képviselőjüknek hét napnál nem régebbi negatív tesztet kell felmutatniuk. Ha az adott diák az elmúlt 180 napban legyőzte a vírust, teszt helyett a megbetegedésről szóló igazolást is leadhatja az iskolában. A tanintézetek alkalmazottjai is hasonlóképp válthatják ki a negatív tesztet. Azoknak, akik a Pfizer- vagy Moderna-oltóanyag második adagját több mint 14 napja kapták meg, nem kell hetente részt venniük a tesztelésen. Az AstraZeneca-oltóanyag esetében az első adag beadását követő 28 nap eltelte után szintén megszűnik a tesztelési kötelezettség. Ha valaki átesett a fertőzésen az elmúlt 180 napban, bármelyik vakcina első adagját felvette, és az oltást követően eltelt két hét, szintén nem kell negatív teszttel rendelkeznie. Abban az esetben, ha még nem igényelte a védőoltást, de az elmúlt fél évben elkapta a betegséget, szintén mentesül a fertőzést kizáró vizsgálat elvégzése alól.
Az új napi rutin kialakítása a gyereknél eltarthat egy darabig – állítja az oktatásügyi tárca. A tanintézetek nem tehetnek úgy, mintha az elmúlt fél évben mi sem történt volna. Az oktatási tárca elrendelte, hogy az iskolák az első néhány hétben lassabb tempóban térjenek vissza a megszokott kerékvágásba. Minden intézménynek ki kell dolgoznia egy tervet, amely lehetővé teszi a fokozatos visszaállást – az első héten nincs osztályzás, a diákokat nem szabad tesztekkel stresszelni, az osztályfőnökkel eltöltött idő ennél sokkal fontosabb. Az útmutatásból kiderül, olyan foglalkozásokat kell biztosítani a tanulóknak, amelyek során alkalmuk nyílik a beszélgetésre diáktársaikkal. Ez a rendelet kötelező érvényű, az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) egy részletesebb anyagot is kidolgozott, amely hasznos gyakorlati javaslatokat tartalmaz a pedagógusok részére. Ez az átmeneti időszak nekik sem könnyű. A gyerekek úgy térnek vissza az iskolába, mintha a nyári szünet ért volna véget. „Azzal a különbséggel, hogy most nem kipihenten, új élményekkel gazdagodva jönnek vissza, hanem járványhelyzetben, amikor félelem tölti el őket és negatív vagy akár traumatikus eseményen vannak túl” – áll az intézet által kiadott anyagban. A kutatások azt bizonyítják, a gyerekek mentális egészsége romlott a járvány ideje alatt. Éppen ezért rendkívül nehéz helyzetben találhatják magukat a tanárok, akiknek a következő hetekben nem a tananyag pótlására kell fektetniük a hangsúlyt, hanem arra, hogy a diákok biztonságban érezzék magukat az iskolában. A bősi alapiskola vezetője szerint a legnagyobb feladat az, hogy a diákokat visszaszoktassák az iskolába. „Fontos, hogy újra szocializálódnak a gyerekek, de a fegyelmezés problémát jelenthet. Az első tanítási napon azt tapasztaltuk, hogy az órák alatt végig beszélgettek egymással a fiatalok. Igaz, nem a tanulásról szólt a mai nap, nem ugrunk fejest azonnal a tananyagba. Adunk időt és teret a gyerekeknek arra, hogy visszatérjenek a járvány előtti napi ritmushoz” – árulta el az intézményvezető.
Az oktatási tárca hangsúlyozza a kommunikáció szerepét – az iskoláknak egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk a szülőknek és gyerekeknek arról, hogy fog kinézni az elkövetkezendő pár hét az iskolában. A rendelet meghatározza azt is, hogy a gyerekek rendszeresen töltsenek bizonyos időt az osztályfőnökükkel. A szakértők napi egy órát javasolnak, amely célja, hogy ismét összerázódjon a társaság, a gyerekek, akik hónapokig csak online találkozhattak, közelebb kerülhessenek egymáshoz. Az igazgatónő szintén úgy véli, az osztályfőnök szerepe kiváltképp fontos lesz. „A háromhetes átmeneti időszakra minden osztály részére saját órarendet dolgoztunk ki. Ügyeltünk rá, hogy a legtöbb időt az osztályfőnökkel töltsék a diákok. Sok időt szánunk a gyerekek lelkivilágának az ápolására – látszik rajtuk, hogy sérültek a járvány ideje alatt. Nagyon sok családban előfordult, hogy egy közeli hozzátartozó megbetegedett, ami szemmel láthatóan megviselte a gyerekeket is” – mondta Sebő. A kór negatív hatásait azonban gyakran a saját bőrükön is megtapasztalták, ezért szerinte elengedhetetlen, hogy az iskola megfelelő figyelmet fordítson a diákok bátorítására. „A kilencedik osztályban 20 tanulóból 6-an maguk is átestek a fertőzésen, közülük ketten nagyon betegek voltak” – folytatta az iskola vezetője.
Ami a számonkérést illeti, a rendelet szerint az első héten kizárólag szóbeli értékelést kaphatnak a diákok. Az új helyzethez való alkalmazkodás megkönnyítése érdekében az első két hét folyamán a dolgozatokat is mellőzni kell. A szakintézet felhívja a figyelmet a lehetséges hiányosságokra, a tanárok az első hetekben felmérhetik, mennyit felejtettek el a gyerekek az átvett tananyagból. A minisztérium szerint az új tanrendet úgy kell összeállítani, hogy minél több foglalkozásra kerüljön sor a friss levegőn – erre azonban nem kötelezi az iskolákat. A kültéri időtöltés biztonságos, szocializációs tevékenységekre alkalmas, és a számítógép előtt töltött időt is jóváteheti.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
