Egyeseket frusztrál, más örül annak, hogy Budapest forgalmasabb csomópontjait ellepték a rendőrök és a terrorelhárítás emberei. A Keleti pályaudvaron és a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren kérdezősködtünk.
Ábrándos tekintettel, haját csavargatva néz ki a Keleti pályaudvaron álló hamburgerezőből a büféslány. Odakint, a nagy tömegben MP-karszalaggal terepszínbe bújt katonai rendészek, talpig feketébe öltözött terrorelhárítók – TEK-esek – és láthatósági mellényes rendőrök járőröznek. Egy biztos: a lányt nem az egyenruhások látványa nyűgözte le. „Frusztráló, hogy itt vannak, olyan érzésem van tőlük, mintha itt is készülődne valami, közben nincs itt semmi” – mondja. Neki nem ad biztonságérzetet a jelenlétük, de van, akinek igen: Zoltán, egy átutazóban lévő békési munkásember szerint jó, hogy jelen vannak a hatóságok, különösen amikor „ilyen feszült az egész ország, politikailag is”. „Politikailag feszült” országunkban egyébként a brüsszeli terrortámadás kapcsán rendelték el a második legmagasabb fokozatú terrorkészültséget. A TEK közleményt is adott ki mindezek kapcsán; ebben azt írják, megerősítik a terrorveszélyeztetettség szempontjából fontos közterületek, pályaudvarok és a ferihegyi repülőtér védelmét.
Omar, a két évtizede hazánkban élő szudáni telefonkereskedő a Keletiben legalább hússzor mondja el, biztonságnak kell lenni, úgyhogy jó, hogy ilyen nagy létszámban van jelen a TEK és a rendőrség. Közben folyamatosan mosolyog. Egy egyiptomi férfi minket szólít le: persze nem nyilatkozni szeretne, arról érdeklődik, hogy akarunk-e pénzt váltani. Jó kedvű ő is, így vidáman húzza el a kezemet a jegyzetfüzetemtől, amikor olyasmit mond, amit nem akarna, hogy leírjak. Egyenesen azt szeretné, ha örökre itt maradna a TEK, a rendőrség és a katonák, mert biztonságnak kell lennie – visszhangozza Omar. Legyint csak, mikor arról kérdezem, nem származott-e baja abból, hogy ennyi egyenruhás van itt. Állítása szerint a rendőrök nemhogy megszokták őt, hanem ismerik is. De hogy miért, arra már nem válaszol. Örül, amikor látja, hogy elteszem a tollat és a füzetet.
Kollégája, az algériai Mohammed viszont szívesen nyilatkozik. Pontosabban szívesen beszél, csak feldúltan. „Én szunnita vagyok, úgyhogy ki merem jelenteni, hogy Brüsszelben nem muszlim emberek robbantottak. Egy igazi muszlim egy fát sem bánt, nemhogy ártatlan embereket” – mondja a férfi. Hangereje miatt szemet szúr mindenkinek, még az egyiptomi gíroszoshoz beugró TEK-eseknek is, akiknek – talán mondani sem kell – ő is örül. A fekete csuklyás terrorelhárítók meresztik a szemüket a maszk mögül, közben Mohammed magyarul káromkodva szidja úgy általában a terroristákat. Állítja, hogy miattuk jött el 1995-ben Algériából, ahol fotóriporterként dolgozott, és elege lett abból, hogy folyamatosan fenyegetik.
„Ilyen időkben nagy szükség van a rendőrség jelenlétére”
A Kerepesi úti droszt taxisofőrjei kicsit nehezebben nyílnak meg. Egy halk szavú, kreol sofőrhöz kísérnek, mondván, ő érintett a „terror” kérdésében, mivel iraki. A férfi azonban nem akar beszélni, ezért Imi nevű kopasz kollégája mondja el a véleményét. Fekete a ruhája, és hatalmas termete miatt akár TEK-es is lehetne. Szét is nyitattatja iraki kollégája kabátját, nincs-e rajta robbanóöv. Nincs. Utána egyből Angela Merkelt és a migránsokat szidja. „Itt az eredménye annak, ami tavaly nyáron volt itt a Keletinél. Meg lehet nézni az eredményeket Párizsban meg Brüsszelben” – dohog. Jóval cingárabb, Elvis-frizurás kollégája, István kérdésünk hallatán taxisofőrből biztonsági szakértővé lényegül át. Szerinte ugyan nem rossz a mostani grasszálás, csak semmit nem ér, mert ha valaki felrobbantja magát, akkor azon nem segít egy járőröző egyenruhás sem. Ezt követően geostratégiai előadásba fogna, de inkább a repülőtérre megyünk.
A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren aztán a TEK szirénázó páncélautói fogadnak a parkolónál, odabent pedig hasonló létszámban állnak a készenlétisek és a terrorelhárítók, mint a Keleti pályaudvaron. A „hiéna” taxisok zavartalanul dolgoznak mellettük, közöttük. Juan Pedro spanyol üzletembert is megtalálják, de ő gyanakvó, nem kér a szolgáltatásukból. Tőlem is elkéri az újságíró-igazolványt, utána nyilatkozik. „Ilyen időkben nagy szükség van a rendőrség jelenlétére. De az nem elég, ha csak ácsorognak, mint itt.” Francesco, az olasz futsalválogatott tagja is osztja a véleményt. Ő egyébként arra számít, hogy odahaza, Rómában még több rendőrrel fog találkozni, már csak a pápa miatt is. Budapestet egyébként gyönyörűnek találja, igaz, nem látott sokat belőle, de amerre járt, mindenhol géppisztolyos rendőrök álltak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 24.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
