Sem katonai, sem gazdasági szankciókkal nem járhat az orosz gép lelövése Törökországra nézve – vélik a Lánchíd Rádiónak nyilatkozó politikai és katonai elemzők.
Sem katonai, sem gazdasági szankciókkal nem járhat az orosz gép lelövése Törökországra nézve – vélik a Lánchíd Rádiónak nyilatkozó politikai és katonai elemzők. A török-orosz feszültség fokozódása ugyanakkor rövidtávon visszavetheti a szíriai rendezésre irányuló diplomáciai lépéseket. Kocsmár-Tóth István összeállítása.
„Legalábbis középtávon a közös érdekek felül fognak kergetni az indulatokon”
Jelentette ki az orosz-török viszony kapcsán Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági intézet kutatója. A közel-kelet szakértő hangsúlyozta, bár a két ország merőben eltérő állásponton van jelenleg a szíriai rendezést illetően, gazdasági és főleg, energetikai együttműködésük szorossága miatt Moszkva nem tud olyan válaszlépést adni Ankarának, ami ne viselné meg az egyébként sem túl erős orosz gazdaságot is.
„Azt látjuk, hogy a törökök rögtön próbáltak kompenzálni, most már Davutoglu miniszterelnök batárnak nevezte Oroszországot, kijelentette, hogy nekik nem áll érdekükben fokozni a feszültséget. Ez a viszony már egyébként is elég feszült volt, éppen Szíria miatt, ahol a két fél igen más álláspontot képvisel első sorban al Aszad szíriai elnök személyével kapcsolatban.”
Szalai Máté hozzátette, várható volt ugyan, hogy a NATO kiáll majd Törökország mellett, aligha lesz nagy, külpolitikai stratégia része az orosz gép kilövése. Valószínűleg a török felső politikai vezetés nem is tudott a döntésről.
Póti László Oroszország-szakértő úgy véli, az oroszok néhány turisztikai korlátozás bevezetése mellett a török politikai vezetés elhiteltelenítésével adnak választ a bombázó lelövésére.
„Jelenleg az orosz állami média 180 fokos fordulatot véve, Törökországot, a török vezetést egy egyre inkább iszlamizálódó, a terroristákkal együttműködő, azokkal bizniszelő hatalmi struktúraként írja, le. Nyilvánvaló, ez egy olyan teherrel nehezedik a rendezési folyamatra, amely a néhány nappal ezelőtti helyzethez képest távolítja és bonyolítja, hogy kézzelfogható eredményeket láthassunk”
A kutató hozzátette: az eset megakasztotta Oroszország azon közeledését a NATO és Nyugat-Európa felé, amely a párizsi merényletek után indult el.
Wágner Péter biztonságpolitikai szakértő szerint sosem fogjuk pontosan megtudni, hogy kinek a hibája vezetett az orosz gép lelövéséhez.
„Ez nem egy olyan világos helyzet, hogy egy gép berepült egy másik ország légterébe és ott lelőtték, hanem itt a határral párhuzamosan repültek az orosz bombázók. Ez rengeteg teret ad annak, hogy mindenki egyénileg értelmezze. Nem lesz itt egy olyan szituáció, hogy mindenki egy világos válasz, vagy állásfoglalást lehet majd tenni. Nem tudjuk azt sem, hogy az oroszok igazából mit gondolnak, ki a hibás a gép lelövésében. Nyilván azt nem fogják elismerni, ha ők hibáztak.”
A török légierő kedden lőtte le az oroszok Szu-24-es harci gépét a légtér megsértése miatt. Az oroszok ugyanakkor továbbra is állítják, a repülő Szíria felett tartózkodott.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
