Rejtélyes fényes foltok, piramis alakú hegyek és mély kráterek láthatók a Dawn űrszonda Ceres törpebolygóról készített legújabb felvételein.
Az ionhajtóművel ellátott Dawn a NASA Discovery-programjának kilencedik űrszondájaként 2007. szeptember 27-én startolt a Kennedy Űrközpontból. Az űrszonda, amelynek segítségével a Naprendszer születésének titkait kívánják megismerni a tudósok, a kisbolygóöv két legnagyobb égitestét, a Vesta aszteroidát és a Ceres törpebolygót látogatta meg. Az űreszköz 2011 júliusában állt pályára az 530 kilométer átmérőjű Vesta körül, amelyet 2012 szeptemberében hagyott el, hogy két és fél évvel később, ez év március 6-án elérje a Cerest. A missziónak köszönhetően első ízben állt az űrkutatás történetében egy szonda pályára egy törpebolygó körül – olvasható a PhysOrg hírportálon.
Fotó: phys.org
Kezdetben a Dawn meglehetősen nagy távolságban keringett a törpebolygótól, majd fokozatosan csökkent a pályamagasság. Az űrszonda jelenleg a harmadik, tudományos vizsgálatokat lehetővé tévő pálya felé közeledik, amelyet augusztus közepén ér el. Ekkor „mindössze” 1500 kilométer választja el a Ceres felszínétől, ami a harmada az eredeti pályamagasságnak.
A Dawn eddigi méréseinek köszönhetően pontosítani lehetett a Ceres méreteit, amelynek átmérője nem 950 kilométer, hanem csupán 940.
Kráterek, fényes foltok, piramis alakú hegyek
Az egyik legmarkánsabb felszíni képződmény, az északi féltekén lévő 90 kilométer átmérőjű és 4 kilométer mély kráter. Míg a törpebolygó a növények ültetéséért „felelős” és az anyai szeretetet megtestesítő római istennő, Ceres nevét viseli, a gigantikus alakzatot 12 segítője közül a boronálást végző Occator után nevezték el.
A kutatókat lenyűgözte a 6 kilométeres hegycsúcs is, amelynek lejtőin, ahogy az Occator-kráterben is megfigyelhetők titokzatos fényes foltok. Fényvisszaverő képességüket (albedójukat) különböző hullámhosszakon tesztelve a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy nem vízjégről van szó.
„A kutatócsoport folytatja az adatok elemzését. Jelenleg az albedómutatókat a sólerakódások fényvisszaverő képességével vetjük egybe” – fogalmazott Chris Russel, a Dawn-projekt vezető kutatója, aki szerint a következő tudományos pályáról küldött, nagyobb felbontású képek hozzájárulnak a rejtélyes foltok természetének megfejtéséhez.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
