Május 10-én, vasárnap Haifában megtartották a hagyományos Kármelhegyi Boldogasszony-körmenetet, amelyet az ott élők Taalat al-Adrának, a Szűz felmenetelének neveznek. A körmenetre több ezer hívő gyűlt össze imádságban és áhítatban, hogy elkísérjék Szűz Mária szobrát a Szent József latin rítusú plébániáról a Kármel hegy tetején álló Stella Maris kármelita kolostorba.
A körmenet naplementekor indult: cserkészek, papok és hívők ünnepélyes, örömteli menetben vonultak az utcákon – a város főútjain húzva a 900 kilogrammos Kármelhegyi Szűz Mária-szobrot, közös imádsággal, kezükben rózsafüzérrel.
A körmenetet Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka vezette, akit Giorgio Lingua érsek, apostoli nuncius és Rafiq Nahra, Galilea patriarkátusi helynöke kísért, továbbá különböző testvérgyülekezetek papjai és több ezer hívő, akik számos városból érkeztek, hogy tiszteletüket tegyék a Kármelhegyi Boldogasszony előtt.
A körmenetet rendszerint a húsvét utáni harmadik vasárnap tartják, idén viszont elhalasztották. A későbbi időpont azonban mintha még inkább elmélyítette volna az esemény lelki jelentőségét, hiszen májusban, Szűz Mária hónapjában került rá sor.
„Idén, miután a körmenetet biztonsági kockázatok miatt későbbre tették, a hívők mintha még imádságosabb lelkülettel érkeztek volna – mondta Koubrianos Hanna atya, a haifai latin plébánia plébánosa. – Mintha azt fejezték volna ki: félelmeink ellenére továbbra is Máriával járunk; és fáradtságunk ellenére továbbra is Isten felé emeljük tekintetünket, egyedül Ő vezet bennünket az életre és az üdvösségre.”
A plébános a hegyre való felmenetel szimbolikus jelentéséről is elmélkedett. Rámutatott, hogy a körmenet útvonala a város utcáitól a Kármelhegyi Szűzanya kegyhelyéig az emberiség útját tükrözi: „Az emberiség képe ez, amint a földi fáradtságból és szorongattatásból Isten jelenléte felé emelkedik, miközben Szűz Mária anyaként és oltalmazóként kíséri őket az úton.”
„A hitet nem csupán az Egyház falai között kell megélni, hanem ki kell vinni az utcákra és a mindennapi életbe is. Mária példáját követve mindannyian arra vagyunk hivatottak, hogy a béke és a szeretet hírnökei legyünk – olyan reményt hozva, amely erősebb a félelemnél, és amely a szeretet és a fény hídjává válik ebben a sebzett és megosztott világban” – tette hozzá.
A körmenet több mint történelmi hagyomány – a helyi közösség életében mélyen gyökerező hit élő tanúsága is. Maga a hagyomány az első világháború idejére nyúlik vissza, amikor az oszmán katonák megparancsolták a kármelita atyáknak, hogy három órán belül hagyják el a Stella Maris-kolostort. A szerzetesek csak néhány levéltári dokumentumot és a Szűz Mária-szobrot vitték magukkal. A háború befejezése után, 1919. április 27-én a szobrot ünnepélyes hálaadó körmenetben visszavitték a kolostorba, köszönetképpen a Szűzanya oltalmáért, amellyel a háborús években a várost védelmezte. Azóta ez az évente megtartott körmenet az egyik legkedveltebb keresztény hagyománnyá vált a Szentföldön.
„Ami ezt az ünnepet megkülönbözteti a többitől, az az, hogy minden felekezetből érkeznek keresztények, és ez a szép egység ritkán tapasztalható más ünnepeken. Úgy érzem, hogy Mária valóban Anya, aki összegyűjti gyermekeit” – mondta Mona Amil Tawtah, a Sœurs de Saint-Joseph de l’Apparition (Megjelenésről nevezett Szent József Nővérei) női kongregáció tagja.
Amikor a körmenet megérkezett a Stella Maris-kolostor előtti térre, a nap már lemenőben volt, halványuló sugarai aranyfénybe vonták a Szűzanya szobrát, miközben a hívők imádkozva és énekelve bevitték a kegyhelyre. Ezután az evangéliumból olvastak fel.
„Csodálatos, hogy közösségként részesei lehetünk ennek a mély élménynek. A hívők nemcsak Haifából, hanem Galileából, Jeruzsálemből és Betlehemből is érkeztek. Ma az egész Szentföld jelen van itt” – mondta a záróáldás előtt Pierbattista Pizzaballa pátriárka. Emlékeztetett arra, hogy a körmenet hagyománya több mint egy évszázada kezdődött mint imádságos kérés Haifa és a Szentföld védelméért a háború pusztításai közepette. Hozzátette: „Ismét itt gyűlünk össze, két háború között, hogy családjainkat, közösségeinket és életünket Istenre bízzuk Anyánk, Szűz Mária közbenjárásán keresztül.”
Megjegyezte, hogy amikor a hívek visszatérnek otthonaikba, életüket továbbra is sok nehézség kíséri, mégis megerősödtek a Kármelhegyi Szűzanya lelki áldása és oltalma alatt.
Az ünnep a Miatyánk elimádkozásával fejeződött be.
Forrás és fotó: Jeruzsálemi Latin Patriarkátus
Hollósi Judit/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
