Andrej Danko (SNS) és Viliam Karas (KDH) élesen bírálta Peter Pellegrini elnök bejelentését a védelmi költségvetés 3,5%-ra emeléséről – szerintük sem politikai felhatalmazás, sem gazdasági mozgástér nincs egy ilyen döntésre.
A szlovák közélet újabb forró vitatémája lett a védelmi kiadások tervezett emelése: Peter Pellegrini köztársasági elnök a NATO tagországok várható konszenzusára hivatkozva jelentette be, hogy a jelenlegi 2%-os GDP-arányos kiadásokat 3,5%-ra kellene növelni.
A Sobotné dialógy (Szombati párbeszéd) című rádióműsorban azonban Andrej Danko, az SNS elnöke és a parlament alelnöke, valamint Viliam Karas, a KDH alelnöke egymástól függetlenül, de egyöntetűen bírálták az államfő álláspontját.
Danko úgy fogalmazott: „Pellegrini elnöknek nincs mandátuma kijelenteni, hogy további milliárdok menjenek a hadseregbe.” Az SNS vezetője szerint a védelmi kiadások növelése akár háborúba is torkollhat, ezért alternatívát kell keresni a NATO helyett.
A politikus személyes okokra hivatkozva otthagyta az elnök által szervezett egyeztetést is, ahol – mint mondta – nem tudott egy asztalhoz ülni olyanokkal, akik korábban „kiéheztették a hadsereget és elajándékozták a fegyvereket Ukrajnának”.
Karas: Ez görög útra terel minket
Karas, aki maga is részt vett az egyeztetéseken, inkább a döntéshozatali folyamat eljárásrendiségét kritizálta. „A köztársasági elnök a parlamentben még konszenzusra hívott fel, majd egy héten belül külföldi forrásokból tudjuk meg, hogy a kiadásokat 5%-ra emelik” – fogalmazott.
A KDH politikusa szerint ez nem más, mint káosz: miközben az állam ünnepnapokat töröl el néhány millió euró megtakarításért, hirtelen hárommilliárdos védelmi költésről hallani. „Ez a politika a görög útra visz” – figyelmeztetett.
A két politikus a rádióműsorban más területeken is megfogalmazta elégedetlenségét. Danko szerint Szlovákiában „nincs rendszer sem az egészségügyben, sem a rendőrségnél”, és a rendszerváltás óta az ország „csak a tartalékait éli fel, miközben a liberális demokrácia lassan felszámolja Szlovákiát”.
Karas a transzakciós adó kapcsán is bírálta a kormányzatot, mondván, a pénzügyi konszolidáció helyett csak zűrzavart lát.
Az ellenzék óvatosan kezeli az ügyet
A védelmi kiadások növelésének kérdése tehát nemcsak gazdasági, hanem politikai és legitimációs vita is: Pellegrini elnök álláspontját egyelőre nem támasztja alá sem parlamenti konszenzus, sem egyértelmű társadalmi támogatás.
Azt azért érdemes kiemelni, hogy a kormányt az ellenzék nem nagyon támadja a védelmi kiadások várható emelése miatt, legfeljebb amiatt panaszkodik, hogy a Smer kormánya dönthet majd a pénzek elköltéséről, és Kaliňák védelmi minisztert ekézik. Vagyis, az ellenzék nincs ellene az óriási, adófizetőket megterhelő védelmi költekezésnek. Épp ezért terelésként Pellegrini elleni narratívákat fogalmaznak meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió és a NATO a kiadások növelése alatt nem csak az adott ország védelmi képességeinek növelését érti. A GPD-arányos 5 százalékos keretbe betartozik az is, ha az adott ország fegyvert szállít Ukrajnának. Az sem titok, hogy az elvileg NATO és EU megerősítésére hivatott források jelentős részét Ukrajnának akarják adni ilyen-olyan formában.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, kollázs: körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
