Az orosz-ukrán háború legdurvább tankcsatái zajlottak itt, most elveszíthetik az ukránok a stratégiai jelentőségű várost

Az orosz-ukrán háború legdurvább tankcsatái zajlottak itt, most elveszíthetik az ukránok a stratégiai jelentőségű várost

A TASS orosz hírügynökség szerint az orosz hadsereg elfoglalta a Vuhledar körüli magaslatokat és elvágta a város összes utánpótlási vonalát. A hír, amennyiben valóban igaz, rendkívül súlyos következményekkel jár Ukrajnára nézve. Vuhledar ugyanis stratégiai jelentőségű város, ahol 2023-ban nagyon véres tankcsaták zajlottak – és az ukránoknak eddig sikerült helytállnia.

idézett egy név nélkül nyilatkozó állami tisztviselőt a TASS.

„Független”, vagyis nem orosz források egyelőre nem erősítették meg az oroszok bejelentését, viszont a Vuhledart védő ukrán erők a nyár végétől egyre nehezebb helyzetben voltak.

A város jelentősége abban áll, hogy egy magaslaton fekszik, ahonnan az ukránok igen hatékonyan tudják tüzérséggel támadni az Azovi-tenger mentén haladó orosz logisztikai útvonalakat.

A város egyébként az ukrán ellenállás egyik szimbólumának is tekinthető. Nagy csaták zajlottak itt az orosz invázió kezdete óta, ám az oroszok nem tudtak felülkerekedni a védőkön.

2023-ban a Wagner-csoport indított gyalogsági támadást, és egész jól haladtak. Csakhogy az orosz katonai politikai intrika közbeszólt. A reguláris hadsereg vezetői irigykedve szemlélték a Wagner sikereit, ráadásul a 2022 őszén elszenvedett súlyos kudarcok (meglepetésszerű ukrán ellentámadás során kénytelenek voltak visszavonulni Harkivből és Herszonból) nagyon erős bizonyítási kényszerben voltak.

Ezért odaküldték a 155. Önálló Gárda Tengerészgyalogos Dandárt és a 72. Gépesített Lövészdandárt.

Hírdetés

Takács Márk katonai szakértő ezzel kapcsolatban néhány nappal ezelőtt azt írta:

„(…) Meg akarták mutatni, hogy ők is „legények a gáton”. Mindez egy tragikus kimenetelű csatában kulminálódott, ahol minden hibát elkövettek, amit csak el lehetett a szenzorokkal telített harcmező korában. Innentől kezdve egészen 2024. augusztus közepéig a „szokásos” tűzpárbajokon és felderítő tevékenységen túl nem történt semmi.”

fogalmazott.

Változásra augusztus második felében került sor. Az ukránok augusztus 6-tól az oroszországi Kurszk régió elleni támadásra összpontosítottak, elvileg abban a reményben, hogy az oroszok majd erőket vonnak el Pokrovszk térségéből, hogy saját területüket megvédjék. Az orosz hadvezetés azonban nem így döntött, hanem vállalva a politikai következményeket a kurszki betörés lassú kezelése mellett döntött. Így folytatták a lassú haladást Pokrovszk felé.

Takács Márk elemzése rámutat, hogy a pokrovszki harcok déli szárnya Kosztyantyinyivka település volt – és ez a város egyben a Vuhledar elleni orosz műveletek északi szárnya is, vagyis a két kulcsfontosságú város elleni műveletek közös halmaza.

Az oroszok augusztus 17-én áttörtek és elvágták a Vuhledart Kosztyantyinyivkával összekötő utat. Augusztus 25-én a Vuhledar északi szárnyán lévő Kosztyantyinyivkát és a déli szárnyát jelentő Pavlivkánál is támadásokat indítottak, amivel széthúzták az ukrán erőforrásokat. Augusztus 31-én nagy erejű támadást indítottak Kosztyantyinyivka ellen.

Mindeközben az oroszok légicsapásokkal gondoskodtak arról, hogy a déli szárnyon az ukránok ne kaphassanak érdemben erősítést. Ezt követően folyamatosan áthelyezték a támadások súlypontjait a térségben, majd kihasználva számbeli és tüzérségi előnyüket törtek előre.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »