A friss PISA-felmérésből kiderült, hogy a 15 éves magyar diákok kreatív gondolkodás terén nyújtott teljesítménye elmarad az OECD-országok átlagától.
A 2022-ben felvett PISA-felmérések során első alkalommal mérték a 15 éves diákok kreatív gondolkodását és kreativitását. Ennek eredményeit tette közzé az OECD, míg a 2022-ben mért matematikai, természettudományos és szövegértési teljesítményükről szóló jelentés még tavaly decemberben jelent meg – számol be róla a Portfolio.
Mint írják, az OECD azért tartja fontosnak a kreatív gondolkodás mérését, mert manapság számos állás esetében, főként a magasan képzett területeken, különösen fontos a megléte.
A Világgazdasági Fórum (WEF) tavaly megjelent, „A munkahelyek jövője” című bejegyzése szerint
a kreatív gondolkodás a második legfontosabb készségnek számít a munkaerőpiacon az analitikus gondolkodás után.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencián alapuló eszközök térnyerésével az innováció, a kreativitás és a kritikus gondolkodás iránti igény növekszik a rutinszerű készségekhez képest, amelyek jobban ki vannak téve az automatizálásnak.
Az aktuális PISA-felmérés rávilágít, hogy az egyes OECD-tagállamokban az oktatási rendszerek mennyire készítik fel a diákokat arra, hogy a különböző feladatoknál alkalmazni tudják az „out of the box” gondolkodást is. A kreatív gondolkodás felméréséhez olyan feladatok elé állították a diákokat, mint például:
A felmérésben résztvevő 64 ország (a 38 OECD-tagállam mellett más országok is szerepeltek a kutatásban) közül Magyarország a kilencedik legmagasabb pontszámot (31) érte el másik három országgal (Olaszország, Málta, Chile) holtversenyben – írja a lap, hozzátéve, hogy
a magyar diákok átlagos 31 pontja 2 ponttal elmarad az OECD-átlagtól.
Mint írják, magyar szempontból kiemelkedő, hogy az eltérő társadalmi és gazdasági háttér az OECD tagállamai közül a leghangsúlyosabban Magyarországon hat ki a diákok kreatív gondolkodás terén mért teljesítményére.
A jobb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolák, illetve a hátrányos helyzetű iskolák diákjai között az elért pontszámokban mutatkozó különbség Magyarországon a legmagasabb (18 pont) az OECD tagállamai közül, miközben az OECD átlagában csak 11 pontnyi a különbség. A magyarországinál nagyobb eltérést csak két másik európai (de nem OECD-tagállam) országban, Bulgáriában és Romániában mértek (egyaránt 19 pont).
Diákok szintjén is bebizonyosodott, hogy a jobb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező tanulók átlagosan 37 pontot értek el a 31 pontos átlaghoz képest, míg a hátrányos helyzetű fiatalok átlagosan 24 pontot szereztek.
Vagyis az eltérő társadalmi-gazdasági hátterű diákok között 13 pontnyi a különbség szemben az OECD-ben mért átlag 10 pontos eltéréssel szemben. Ilyen nagy, 12 pontot meghaladó különbség a két eltérő hátterű diákcsoport között Európában Magyarországon kívül még Bulgáriában, Romániában, illetve Szlovákiában volt kimutatható.
A felmérés az úgynevezett reziliens diákok arányát is megvizsgálta, vagyis azokét a tanulókét, akik a társadalmi-gazdasági státuszuk alapján az alsó 25 százalékba tartoznak, de a kreatív teljesítményük alapján a felső 25 százalékban teljesítettek. Idehaza a reziliens fiatalok aránya 10,1 százalék, ami szintén elmarad az OECD-átlag 12,5 százaléktól.
A lap azt írja, az is figyelemre méltó eleme a jelentésnek, hogy az OECD átlagában az általános középiskolai vagy gimnáziumi tanulmányokat folytató diákok jobb eredményeket értek el a kreativitást mérő teszteken, mint a szakképzésbe járó tanulók. Ez a különbség Magyarországon a legnagyobb, 14 pont. További öt országban haladta meg 10 vagy annál több ponttal az általános tanulmányokat folytató középiskolai diákok teljesítménye a szakképzésben tanulók eredményeit.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
