„Az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását”
– erről fogadott el ma parlamenti határozatot az Országgyűlés kormánypárti többsége.
Végsősoron Magyarország ezzel nemet mondott a globális minimumadóra.
Legalábbis annak jelenlegi formájára.
Az elutasító beadványt 118 igen, 32 nem és 6 tartózkodó szavazat mellett támogatta a Tisztelt Ház, 43 képviselő nem szavazott.
Nyilván furcsán hangzik, hogy egy elszegényedő kelet-közép európai ország törvényhozása képes lehet megakasztani egy globális folyamatot, mindenesetre már a mai vita is jól bemutatta, hogy mennyire kiszolgáltatott egy nemzetállam a határokon átnyúló gazdasági társaságokkal szemben.
Leegyszerűsítve, az OECD és az Európai Unió elképzelése alapján 2023-ban bevezetésre kerülő globális minimumadó egységesen 15 százalékra emelné a 750 millió eurónál nagyobb multinacionális csoportok esetében a társasági adót (2. pillér), azonban elmaradt az 1. pillér szabályozása: azaz továbbra is elkerülhetik helyi adózást az olyan nagy techóriások, mint a Facebook és a Google.
Így gyakorlatilag egy-egy gazdasági erőkör határozná meg egy-egy szuverén ország adópolitikáját, miközben az eredeti célt, az óriás multik megadóztatását, szabályok közé szorítását nem sikerül(ne) maradéktalanul megvalósítani.
Magyarországon a társasági adó alacsony (9 százalékos), tekintettel arra, hogy az Orbán-kormány egy nyitott gazdaságú adóparadicsomot hozott létre a multinacionális cégek számára, amennyiben lesz valami a globális minimum adóból, akkor minimum 15 százalékra kellene emelni az adó szintjét.
Cikkünk frissül.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
