A pénzügyminiszternek most a legveszélyeztetettebb ágazatok és vállalkozások megsegítését kellene villámgyorsan kidolgoznia.
Óvatos optimizmus – ez lehetne az elmúlt napok fő jelszava Szlovákiában. Bár a húsvéti ünnepek esetleges hatását még nem teljesen látjuk a fertőzöttek számában, de úgy fest, hogy küszöbön a nyitás.
Ez az óvatos optimizmus a pénzügyminisztérium elemzői szerint már megjelenik az aktuális gazdasági mutatókban is. Márciusban a fogyasztói bizalom több hónapos gyengélkedés után végre javult, ez a háztartások fogyasztásának növekedésében is megmutatkozott. Javult a hangulat a világgazdaságban is, ami nagyon fontos a Szlovákiához hasonló nyitott gazdaságoknak. Ennek megfelelően a szlovák ipar az év első két hónapjában jól teljesített, és az autóiparnak köszönhetően az export is 7,7 százalékkal növekedett az elmúlt évhez viszonyítva.
Továbbra is érvényes azonban, hogy a szlovák gazdaságnak két arca van. A jól működő ipar mellett a szolgáltatási szektor nagy része az életéért küzd. Míg a kiskereskedők már reménykedhetnek a közeli nyitásban, az idegenforgalom és a gasztronómia jövője továbbra is nagyon homályos. A téli idegenforgalmi szezon teljesen elúszott, és a következő nyári szezon kapcsán is sok a kérdőjel. A médiában és a szociális hálón gyűlnek az olyan történetek, hogy a gasztronómiában vállalkozók sorra dobják be a törülközőt. Jó hír, hogy a kormány is érzékelte: a szektor számára bekészített 100 millió eurós támogatási csomag nem lesz elég, és további 120 milliót bocsát az idegenforgalomban és gasztronómiában tevékenykedő vállalkozók rendelkezésére. Félő azonban, hogy ha a különféle korlátozások továbbra is fennmaradnak, ez sem lesz elegendő a szektor túléléséhez.
A politikai küzdőtéren már hónapok óta parázs vita folyik arról, hogy a szlovák kormány által előkészített pénzügyi segély elegendő-e a járvány gazdasági következményeinek enyhítésére. Kormány és ellenzék egyaránt olyan ábrákat húz elő, melyek a saját igazukat bizonyítják, de az Európai Központi Bank legújabb elemzése megmutatta, hogy Szlovákia az eurozóna azon országai közé tartozik, ahol a GDP-hez mért pénzügyi segély a csoport átlagánál alacsonyabb volt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kormánynak még van költségvetési mozgástere.
Ezért is tanácsolja Ján Tóth, a Költségvetési Tanács elnöke, hogy a sikeres jövő érdekében a szlovák gazdaságnak azonnali gyors segítségre van szüksége, melynek az összege a 2 milliárd eurót is elérheti. Első hallásra furcsán hangzik ez attól az embertől, akinek az a feladata, hogy árgus szemmel figyelje a költségvetési kiadásokat, ám ő azzal érvel, hogy ezek a jövőben a gyorsabb gazdasági növekedésnek köszönhetően megtérülnek. Fontos megjegyezni, hogy nem helikopter-módszert javasol, hanem célzott támogatásokat azoknak a szektoroknak, amelyek a legnagyobb gondban vannak. Az így megmentett vállalkozások a korlátozások megszűnése után gyorsan vissza tudnának térni a piacra, ezzel is hozzájárulva a gazdaság növekedéséhez.
Ján Tóth ötletével a vezető szlovák közgazdászok nagy része egyetért, beleértve a Szlovák Nemzeti Bank elnökét is. A labda most már a kormány térfelén pattog, a kérdés azonban az, hogy van-e elegendő politikai akarat a vállalkozói szférának szánt pénzügyi segély jelentős növelésére. Richard Sulík már hónapok óta szorgalmaz általános kártérítést a koronavírus-járvány által megkárosított vállalkozásoknak, de törvényjavaslata rendre az OĽaNO ellenállásába ütközött. Igor Matovič pénzügyminiszter jelezte, hogy a vállalkozások kártérítésével ezután az ő minisztériuma foglalkozik, ezért reméljük, hogy mihamarabb érkezik tőle egy használható javaslat. Továbbra is érvényes ugyanis, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Dupla értéke van a gyorssegélynek, és ha nem érkezik meg időben, előfordulhat, hogy a vállalkozások egy részének később már hiába küldenék, nem lesz kinek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
