Idén januártól Szlovákiában már szelektíven kellene gyűjteni az ételszemetet, ám a városok és a falvak végül kaptak félévnyi halasztást, hogy rendesen fel tudjanak készülni a biohulladék újrahasznosítására. Az előkészületek azonban már zajlanak. Utánajártunk, milyen módszerekkel történik majd az ételmaradékok osztályozása és feldolgozása.
A pénzügyminisztérium tavaly ősszel bemutatta a Modern és sikeres Szlovákia (Moderné a úspešné Slovensko) nevű reformprogramot, melynek részeként fejleszteni szeretnék az ország hulladékpolitikáját. Az Európai Unió már régóta az újrahasznosításra ösztönzi a tagországokat, de Szlovákia egyelőre elmarad a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező nyugati államoktól.
Az utóbbi években ugyan történt némi előrelépés – a Környezetpolitikai Intézet (IEP) például arról számolt be, a háztartási hulladék újrahasznosítása 2019-ben 3 százalékkal emelkedett, ezzel 39 százalékra nőtt –, ám a minisztérium szerint ez így is kevés.
„A háztartási hulladék több mint 50 százaléka a szemétlerakatokon végzi (az EU-ban ez az arány 25%)”
– olvasható a dokumentumban. Ezért a tárca azt a célt tűzte ki, hogy 2026-ig 55 százalékra növeli a háztartási hulladék újrahasznosításának arányát.
A hulladékpolitikával is foglalkozó Envi-Pak szervezet információi szerint Szlovákiában tavaly a háztartási hulladék közel 50 százalékát az úgynevezett biológiailag lebomló konyhai hulladék alkotta, vagyis főként a főzés során és után keletkező ételmaradék.
Hogy ez miért probléma? Ahogy a pénzügyminisztérium is rámutatott, ennek a szemétmennyiségnek a nagyobb része nem kerül újrahasznosításra, helyette a szemétdombon végzi. Itt egy bizonyos idő után bomlani kezd, ennek következtében nagy mennyiségű üvegházhatású gáz (például metán) keletkezik, ez pedig rendkívül káros hatással van a légkörre, és felgyorsítja a globális felmelegedés folyamatát.
A biohulladék újrahasznosításának arányát a környezetvédelmi minisztérium egy törvénymódosítással igyekezett növelni. Ennek értelmében 2021-től a lakosságnak már szelektíven kellene gyűjtenie az ételmaradékot. Az erre a célra szánt barna konténereket, ezek elszállítását, valamint a tájékoztató kampányt az önkormányzatoknak kellene biztosítaniuk.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) tavaly arra kérte a zöldtárcát, legalább 1 évvel halasszák el a biohulladék szelektív gyűjtését, mivel az önkormányzatoknak különösen nagy anyagi megterhelést jelent a koronavírus-járvány, az efféle rendszerek bevezetése pedig rendkívül költséges feladat. A minisztérium nem volt hajlandó halasztást adni, de hagyott egy féléves felkészülési időszakot, mely során még nem fognak büntetéseket osztogatni. Ez azt jelenti, hogy a városoknak és a falvaknak legkésőbb július 1-ig van lehetőségük előkészíteni és elindítani a biohulladék gyűjtését.
Michal Kaliňák, a ZMOS szóvivője lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott, a féléves halasztási időt kompromisszumos megoldásnak tekintik, de elvárják a minisztériumtól, hogy aktívan részt vegyenek az információs kampány megszervezésében, melynek keretein belül elmagyarázzák a lakosság számára, miért is fontos az ételhulladék szelektálása és újrahasznosítása.
A tájékoztatásra nemcsak azért van szükség, hogy a lakosság tudatosítsa a környezetvédelem fontosságát, hanem azért is, mert a barna konténerek bevezetése után a szemétdíj néhány százalékkal emelkedni fog.
Michal Kaliňák hozzátette, hogy a biohulladék szelektálása néhány településen már az új törvény bevezetése előtt is megkezdődött, most pedig már szinte mindenhol zajlanak az előkészületek. Ugyanakkor arról nem tudott pontos tájékoztatást adni, hogy ebben az évben eddig hány községben vezették be a barna konténereket. A kérdéssel kapcsolatban kerestük a környezetvédelmi minisztériumot is, melynek sajtóosztálya elmondta: nem vezetnek listát arról, hogy melyik településen mikor állnak át az új rendszerre, hiszen fél éven belül úgy is mindenkinek biztosítani kell a szelektív gyűjtést, addig pedig senkit sem büntetnek meg.
A zöldtárca viszont arra figyelmeztetett, hogy júliustól már akár 1500 euróra büntethető az a személy, aki a barna konténerbe nem oda illő szemetet dob.
Más kérdés azonban, hogy milyen módon ellenőrzik majd a biohulladék szelektálását. Martina Gaislová, a szemétgyűjtéssel kapcsolatos tanácsadással foglalkozó JRK szervezet szakértője az Euractiv portálnak adott interjújában elmondta, hogy Olaszországban például a városi rendőrség ellenőrzi a lakosok konténereit. Nálunk a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) felelős a környezetszennyezés ellenőrzéséért, kérdés, hogy idén júliustól milyen intenzív ellenőrzéséket tartanak majd.
A törvényben vannak kivételek, amelyek lehetővé teszik, hogy az adott településen ne kelljen bevezetni a barna konténerek elszállítását. Ilyen eset például, ha az önkormányzat képes bebiztosítani, hogy a lakosság száz százalékban komposztálja az ételhulladékot. Erre szolgálnának például a házi komposztálók, amelyeket a családi házakhoz tartozó kertekben helyeznének el. Gaisová az említett interjúban arról is beszélt, hogy az önkormányzatok megvásárolhatják a lakosok számára a komposztálót, ezzel kötelezve őket az ételhulladék szétválogatására és lebomlasztására. Ez nyilvánvalóan csak azokon a településeken működhet, ahol többségben családi házak vannak.
Michal Kaliňák elmondta: az önkormányzatok előzetesen készítenek egy felmérést arról, hogy a községeknek milyen lehetőségei vannak a biohulladék feldolgozására, és ezt milyen költségek mellett képesek megoldani. A ZMOS szóvivője maga is hangsúlyozta: a családi házak esetében jobb megoldásnak tűnik a komposztáló bebiztosítása, hiszen az egyszeri kiadások hosszabb távon jobban megtérülnek, mintha az önkormányzatnak folyamatosan el kellene szállítania a biohulladékot.
Ahhoz azonban, hogy ez tényleg működjön, szükség van a lakosság odafigyelésére, hiszen hiába vezetnek be az önkormányzatok bármilyen rendszert, ha az emberek nem tartják be az előírásokat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
